A jólét modellje
Az egészségügyi ellátórendszerben az alapellátás működtetése helyi önkormányzati feladat, a kórházak pedig a megyékhez tartoznak. Az ellátásért fizetni kell, van például vizitdíj, nagyjából 3500 forintnak megfelelő korona alkalmanként (egy éven belül 12 alkalom után ezt az állam átvállalja). A magántőke részvétele mérsékelt (a 13 ezer állami kórházi ágy mellett 1000 ágy üzemel magánintézményekben). Mivel orvosból viszonylag kevés van, létező jelenség a várólista. Ellátatlan terület viszont nincs, az északi aprófalvakat vagy a szigeteket például helikopteres doktori szolgálat látogatja.
A várható élettartam a fentiekből, illetve az egészséges, sok mozgást és szabadidős tevékenységet feltételező életmódból következően magas: a nőké 81 év, a férfiaké pedig 76 esztendő. A nyugdíjkorhatár egységesen 67 év, ekkor mindenki, aki legalább 40 évet legálisan Norvégiában élt, jogosult lesz a nyugdíjra, és megkapja legalább a minimális ellátást (ennek évi összege jelenleg több mint 13 ezer euró).
Az oktatáspolitika az "azonos jogokat a társadalom minden tagja számára" elvre épül, ami azt jelenti, hogy lakóhelytől, szociális vagy etnikai háttértől függetlenül mindenkinek ugyanolyan (magas) színvonalú oktatás jár. Az iskolarendszer egységes, a tankötelezettség a tízosztályos alapiskolára terjed ki. A részvétel a középiskola elvégzéséig ingyenes. A felsőoktatásért fizetni kell, de a díj minimális, ráadásul többféle ösztöndíj és olcsó diákhitel ellensúlyozza.
Az állam a nagyvonalú ellátásokat természetesen adókból finanszírozza. A társasági adó 28%, a forgalmi adó 25% (élelmiszerekre 11%, személyszállításra 7%). A társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke a vállalat telephelyétől függ: minél északabbra van a cég, annál kisebb a hozzájárulás (ez és még többféle kedvezmény az északi területek benépesítését célozza). A személyi jövedelemadó 38%, ám ez a mérték már a társadalombiztosítási díjat is tartalmazza. Vagyis az adómértékek viszonylag magasak, de nem kirívóak, az átlagos adóterhelés valamivel alacsonyabb a magyarországinál. Az adózási fegyelem viszont sokkal jobb, amiben az is közrejátszik, hogy Norvégiában nyilvános az adóslista: bárki kikérheti a szomszédja vagy akár a miniszterelnök adóbevallását, akár a nagyobb napilapok honlapján keresztül is. (H. M.)