Több mint 12 ezren csatlakozhatnak a szombaton zárult pótfelvételi után a rendes eljárásban fölvett 94 ezer gólyához, így 106 ezer új hallgató kezdi meg felsőfokú tanulmányait az egyetemeken és a főiskolákon (tavasszal összesen mintegy 127 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba). A pótfelvételi lehetőségével 13 798-an éltek az idén - lényegében annyian, mint tavaly -, 87 százalékuk bekerült a megcélzott intézménybe.

A pótfelvételi során könynyebb volt "belőni" az esélyeket, irányt mutattak a rendes eljárás ponthatárai: aki az adott szakra július 23-án megállapított ponthatároknál kevesebbet ért el, a pótfelvételin is hiába próbálkozott azon a képzésen. Saját pontszámaikkal pedig tisztában voltak a pótfelvételizők, mert az alapképzéseknél változatlanul az érettségi eredményekből, valamint a bizonyos többletteljesítményekért (például nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért) járó pluszpontokból számolták ki őket.

A rendes eljáráshoz képest nagy különbség volt, hogy csupán egy intézmény egyetlen szakára lehetett jelentkezni. Az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben üresen maradt helyek ráadásul kivétel nélkül költségtérítésesek voltak. A mesterképzésben viszont még el lehetett csípni államilag támogatott helyeket is.

A póteljárásban felvettek 3,4 százaléka kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott képzésen. A többieknek fizetniük kell tanulmányaikért. A felvettek több mint kétharmada amúgy valamilyen alapképzésre jutott be, 4,8 százalékuk osztatlan képzésre nyert felvételt, 11 százalékuk került be a pótfelvételi eljárásban meghirdetett mesterképzések egyikére, 4,2 százalékuk pedig felsőfokú szakképzésre.

A népszerűségi sorrendek nagyon hasonlóak voltak a normál felvételi eljárásban tapasztaltakhoz. A legnépszerűbbek most is a gazdálkodási és menedzsment, a jogász, a turizmus-vendéglátás, a pénzügy és számvitel szakok voltak.

A legtöbb (870) pótfelvételiző gazdálkodási és menedzsment szakra jutott be, amely szak egyébként a normál jelentkezések esetén a második legnépszerűbb képzésnek bizonyult. A második legtöbb (618) pótfelvételiző jogásznak tanul majd. Tanár szakra 529-en, turizmus-vendéglátás szakra 509-en, pénzügy és számviteli szakra 508-an jutottak be.

Ami azonban az intézményi sorrendeket illeti, itt nem hagyományos népszerűségről van szó, a lista inkább a lehetőségeken belüli népszerűséget mutatja. A pótfelvételinél figyelembe kell venni, hogy általában azok az intézmények érintettek, amelyek a normál eljárás után is rendelkeznek szabad felvételi kapacitással. Így, bár a legtöbb hallgatót most is a nagy tudományegyetemek tudták magukhoz vonzani, a rendes eljárásban rendre első helyen álló ELTE például nem szerepel a legtöbb pótfelvételis hallgatót fölvevő intézményi tízes toplistán, de nincs rajta sem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, sem a Budapesti Gazdasági Főiskola.

A lista élén így most a Szegedi Tudományegyetem áll 1171 fölvett pótfelvételis hallgatóval, a Pécsi Tudományegyetem következik 1131 új gólyával, a harmadik pedig a Debreceni Egyetem 994 leendő hallgatóval.