Anita és főnöke, Giuseppe között megbonthatatlan a szakmai kapcsolat és az egymás iránti tisztelet: a hölgy középvezető egy nagy informatikai világcég magyar központjában, olasz származású főnöke pedig az adott részleg európai tevékenységéért felel. Egyikük sem jár be mindennap az irodába - Giuseppe azért gyakrabban -, de nemcsak ezért találkoznak ritkán, hanem azért is, mert a nagyfőnök Londonban végzi a feladatait. Mindez a cég - ma már nem ritka - szervezeti felépítésének köszönhető: a szervezeti egységeket szakterületek és nem a munkavégzés helye szerint alakítják ki, így rengeteg embernek, akik a budapesti irodában dolgoznak, valójában nem főnökük az itteni cégvezető. Az alkalmazottak heti egy-két napot otthon dolgoznak, de azt is megtehetnék, hogy egyáltalán nem mennek be az irodába. A megbeszéléseket, beszámolókat telefonon és az interneten - speciális alkalmazások segítségével - bonyolítják le.

Egy másik technológiai világcég, a Cisco nemrég kutatást is végzett saját alkalmazottai körében, s az adatokból kiderült: a távmunka hatéko-nyabbá és elégedettebbé teszi az embereket, mert megkönynyíti a munka és a magánélet egyensúlyban tartását. Nem mellesleg, 277 millió dollár megtakarítást tett lehetővé egyetlen év alatt.

A Cisco Teleworker Survey felmérésében kétezer, részben távmunkában foglalkoztatott alkalmazott vett részt, és többségük összességében elégedettebb volt és kedvezőbb képet alkotott munkaadójáról. A társaság munkatársainak többsége hetente két napot távmunkában dolgozik, és negyven százalékuk nem is egy városban a főnökével. A megkérdezettek 75 százaléka állította: így a határidőket is jobban tudja tartani. A bejárásra fordított idő megspórolása önmagában is örvendetes, nem csoda, hogy mindezt életminőség-javulásként éli meg az ember. Igaz, a megtakarított idő hatvan százalékát munkára fordítják a megkérdezettek, s csak kevesebb mint felét hasznosítják magáncélra.

A kétkedők persze mondhatják: a technológiai cégeknél lényegesen könnyebb az átállás, ráadásul a Ciscónak érdeke a távmunka népszerűsítése, hiszen olyan fejlesztéseket kínál a vállalatoknak, amelyek éppen e lehetőség megteremtését segítik. Ez tény, de az is, hogy a bevezetésnek - a vállalaton belüli tényezők mellett - az internet és a különböző infokommunikációs technológiák elterjedtsége, valamint megfizethető ára is alapfeltétele. A KSH adatai szerint Magyarországon ma minden harmadik foglalkoztatott számítógéppel dolgozik. A lehetőség tehát elvileg adott.

Több magyar kutatás is megállapította, hogy a cégek 18-25 százalékos költségmegtakarítást érhetnek el a személyi jellegű kiadásokban, ha megfelelő szinteken és hatékonyan alkalmazzák a távmunkát.

- A telekommunikációs eszközök által teremtett lehetőségek - a videokonferenciák, e-megbeszélések - a hatékonyságnövelés révén is hasznot hoznak a cégeknek. Míg az értekezleteken sok az üresjárat, és gyakorta megesik, hogy parttalanná válik a vita, szétforgácsolódnak a témák, az emberek elvesznek a részletekben, esetleg személyes konfliktusok is nehezítik a munkát, egy telefonos megbeszélésnek vagy videokonferenciának más a menete: a feleknek gyorsan, világosan, pontosan kell fogalmazniuk, nincs idő a felesleges kitérőkre - hívja fel a figyelmet Deák Andrea, a Neumann International Kft. munkatársa. Hozzátette: az még nem távmunka, ha például egy regionális vezető több országban dolgozó kollégáival ily módon működik együtt.

Az otthonról történő feladatvégzés lehetősége Magyarországon koránt sincs kellően kihasználva, ám a gazdasági válság egyre több vállalatvezetőt elgondolkodtat.
- Nem minden ágazatban lehetséges a távmunka, de a szolgáltató szektorban, az informatikához kötődő tevékenységek vagy épp a pénzügyi, HR-tanácsadás terén 20-30, de akár 50 százalékos költségcsökkenés is elérhető ezáltal. Annak azonban, aki ezt lehetővé teszi a kollégáknak, illik biztosítania a szükséges felszereléseket és az internet-előfizetést - teszi hozzá.

- Figyelembe kell venni: nem mindenki alkalmas arra, hogy így lássa el a feladatait. A legkiválóbb munkatársnak is gondot okozhat, hogy otthoni környezetben megfelelően ossza be az idejét, ne töltsön túl sok időt a ház körüli teendők elvégzésével, miközben azokat a megbeszéléseket, találkozókat, amelyekre csak a szokásos munkaidőben kerülhet sor, elhanyagolja. Ha valaki nem tudja megszokni a kötetlen munkarendet, legfeljebb fél év után üljön le a főnökeivel, és keressenek más megoldást - véli a szakember. Deák Andrea szerint fontos, hogy a távmunkában tevékenykedőknek is tartsanak rendszeres találkozókat, hogy ne szakadjon meg a személyes kapcsolat, hiszen ez a foglalkoztatási forma leginkább a csapatszellemre jelent veszélyt.

Mint mondja, életkortól, beosztástól is függ, kihez mennyire passzol a távmunka. - Egy pályakezdőnek nyilvánvalóan nagyobb szüksége van arra, hogy megtapasztalja, milyen nap mint nap bejárni az irodába, konfliktusokat kezelni, és ki kell alakítania kapcsolati hálóját, míg egy tízéves tapasztalattal rendelkező kolléga komoly szakmai problémákat is bárhonnan meg tud oldani egyedül - magyarázza Deák Andrea.

A cégnek megtakarítást hoz a kevesebb iroda és a kisebb rezsi, de több HR-vezető említette előnyként azt is, hogy a távmunkás kisebb betegség esetén nem íratja ki magát, hanem átcsoportosítja feladatait. Üzleti haszon az is, hogy a vállalatok magukhoz köthetnek olyan magasan kvalifikált embereket, akiknek szakértelme a hagyományos módon, a távolságok miatt korábban elérhetetlen volt.

Internetkávézókba költöznek a menedzserek

Törökországban nyertesei is vannak a válságnak: egyre jobban megy a bolt az internetkávézókban. A gazdasági nehézségek közepette a költségek megnyirbálásának klasszikus módja az irodahelyiségek számának csökkentése vagy olcsóbb székhely választása. Isztambulban a leleményes kis- és középvállakozók ennél merészebb tettre szánták el magukat: felmondták cégük irodabérletét, és üzleti tevékenységüket egy internetkávézóba helyezték át - számolt be egy angol nyevű helyi lap. A takarékos menedzserek százával dolgoznak laptopjaikkal ezekben a kávézókban, ahol az elfogyasztott kávé és szendvics árán felül alig van költségük, miközben megspórolják az akár 4000-5000 lírás (500-650 ezer forint) irodabérletet és minden más járulékos rezsiköltséget. A kávézótulajdonosok örömmel alkalmazkodnak az újfajta igényhez - egyesek például jelentős, 15 százalékos forgalombővülésről számolnak be. Hogy még több kuncsaftot csalogassanak be magukhoz, korszerűsítik a vezeték nélküli internetszolgáltatást, és az üzleti tárgyalások lebonyolításához alkalmas bútorokat szereznek be. (MTI)