A Hely

2009-08-08

Ezt a kívül-belül szép könyvet fotel mélyén töltött téli estékre szánja elbeszélője-főhőse, Juszúf fia, Ísza, de tanúsíthatom, hogy nyári hajnalokon is barátságos olvasmány. Rendjén is van, hiszen ahogy nap és éj öszszeér, úgy kerekíti egymást egésszé a történetben végzet és újrakezdés, a mindentudó tanítások bölcsessége és az emberi oktalanság, a moszlim világ és a kereszténység közös tapasztalataként hit és hitványság szétválaszthatatlan látványa. A Korán szúráival tagolt kalandregény már főhősének nevével is jelzi ezt a szándékot: a tükör, amelybe belenézünk, török, de Juszúf fia, Ísza "magyar" megfelelője József fia, Jézus volna.

Horváth Viktor: Török tükör

Horváth Viktor a mohácsi vész évszázadába kalauzol. Ísza árva gyerek, de nem akármilyen ősök leszármazottja s nem akármilyen pártfogók kegyeltje. Személyisége önmagában is merő ellentmondás: szilaj fenegyerek a világba vetve, ugyanakkor az oszmán birodalom államügyeinek, legtitkosabb hatalmi praktikáinak ismerője. Olyan kamasz nevelődési regényét olvassuk tehát, akinek képzeletét álmok, mesék, hiedelmek, az Ezeregyéjszaka igézete éppúgy fogva tartja, mint Leonardo varázslatos tervrajzai, a hétköznapok gyakorlatában azonban ostobaságot ostobaságra halmoz. Horváth Viktor a török hódoltság korából temérdek információt zsúfol Ísza portréja köré (többnyire könnyű kézzel, néhol fölös magyarázkodásokkal mentegetve omnipotenciáját), regénye mégsem kultúrtörténeti lektűr.

"Egy hőst elég egy pillanatig szeretni, kisfiam" - mondja Íszának dajkája (s majdan szüzességének gyöngéd megváltója), és a Török tükör olvasója is azon kapja magát, hogy rokonszenvének nincs romantikus tárgya, Ísza sem az, ellenben megannyi figurára, sorsra tekint kíváncsi együttérzéssel, szánalommal. Boldogulását csellel, hazugsággal, erőszakkal, korrupcióval egyengető sereglet hullámzik előttünk, a kegyelmes Padisahtól az utolsó rableányig esendő és veszendő mindegyikük, akár egy török stílben megírt misztériumjáték masinériájában. A regény kitüntetett pontja nem is emberi lény, hanem földrajzi hely: Pécs, a törökkori székhely, ahová Íszát a véletlen (Allah akaratából a Padisah) vezeti, s ahol az élet minden fontos dolgának - szerelemnek, harcnak, megvilágosulásnak - meg kell történnie. Pécsen vagyunk otthon, s emiatt nevezhetünk "barátságos olvasmánynak" egy vérben ázó krónikát. Ami Gárdonyinak Eger volt, az Horváth Viktornak Pécs (játékos utalásokkal, hommage-okkal az Egri csillagokra), a manapság sokszor, bárgyú felszínességgel emlegetett multikultúra színhelye. Azonos vallású, de más-más nemzetiségű emberek, azonos nyelvűek, de más-más származásúak, más-más vallásúak igyekeznek érvényesülni közös földi rabságban, ahol a rablólovagok magánya is csak időleges illúzió a forgandó szerencse szerint. Olyan világban, ahol a legjobb üzlet a váltságdíj, ahol valakinek az egyik pillanatban élete, a másikban csupán ára van. És mégis, mondja az író minden sorával, a Hely arra szolgál, hogy a nélkülözhetetlen múltat megtaláljuk, mindig újraalkossuk benne.

Ísza szinte menekül - ma így mondanánk - az értelmiségi lét elől. Nem akar tanult, tudós ember lenni. Pedig ritka kincs van - szó szerint - a kezében: ballal tud oszmán módon, jobbal magyarul írni. De a Szentírások csak nem akarnak abban a megátalkodott fejében együtt "működni". A szó hatalmát kipróbálja, amikor adóösszeíróként kitalál s a köztudatba dob egy nemlétező falut, Pókost, az ő teremtményét, ám az írástudók árulása, gyakran szánalmas szerepe már a Mohács utáni hitviták idején sem volt különösebben vonzó. A Török tükör egyik emlékezetes jelenetében a diftongusok körüli piszlicsáré vitába fúl a székesegyház "nagyszínpadán" megrendezett gigantikus vallási eszmecsere. Horváth Viktornak nincs szüksége tolakodóbb önreflexiókra ahhoz, hogy múltépítő játékába bevonjon. Megfelel a sűrűn idézett arab közmondások egyikének: "aki tevét vásárol, annak magas kaput kell ám építenie".

Jelenkor, 558 oldal, 3200 forint

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.