A mentőszakápolók oklevelük átvételekor esküt tettek - a többi között arra, hogy hivatásuk alapvető törvényének tekintik az élet, az ember méltóságának tiszteletben tartását, védelmét. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Továbbképzési és Szakképzési Intézetének dísztermében fiatalok és meglettebb korúak, férfiak és nők mondták az eskü szövegét, szokatlanul emelkedett légkörben.

Érzékelhető volt: ezek az emberek, akik másfél éven át munka mellett tanultak, komolyan veszik a hivatást. Mert azt nem lehet mondani, hogy a pénzért csinálták volna végig. A mentősök jószerével a minimálbér környékén keresnek, és azok sem kapnak majd többet, akik tovább képezték magukat. A Lépj egyet előre! program arra adott lehetőséget, hogy ingyen tanuljanak és szerezzenek OKJ-s végzettséget.

- Nagyszerű, hogy 350-nel több szakápolónk van - mondta Göndöcs Zsigmond, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója. - Az a célunk, hogy valamennyi ápoló és mentős gépkocsivezető képezze magát. Erre annál is inkább nagy szükség van, mert 2008 januárjában a mentőszolgálat munkája megváltozott, szétvált a mentés és a betegszállítás. Az OMSZ munkatársai most a mentéssel foglalkoznak, de a mentőápolók egy részének nincs szakképesítése. Mások évekkel korábban szerezték meg az oklevelet, de ez a szakma is folyamatosan változik. Most mintegy 7300-an dolgoznak a mentőknél, és ötszáz embernek kellene tanulnia.

- Az egészségügyben elengedhetetlen a dolgozók továbbképzése, de az intézményeknél erre igen szerény összeg jut - állítja a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Továbbképzési és Szakképzési Intézete vezetője. Perkó Magda szerint egy-egy szakterületen az oktatás önköltsége hallgatónként 300-500 ezer forint. Ezért jelentenek rendkívül nagy segítséget a pályázatok.

- Valószínűleg a koromból is adódik, hogy élveztem a tanfolyamot. Jó volt tanulni, jó volt fiatalok között lenni - mondja a frissen végzettek egyike. Gábor István betegszállító a Kaposi Mór Oktatókórházban Kaposvárott. - Nem titok: 58 éves vagyok. Elég sokat tapasztaltam az egészségügyben. Tudom, hogy sok a gond, de a hozzáállással is javíthatunk a helyzeten, segíthetünk a betegeknek, hogy ne szenvedjenek.

A 600 órás tanfolyam elvégzése igencsak igénybe vette a résztvevőket. - Semennyi szabadidőm nem volt. Előfordult, hogy két hétig jóformán haza se jutottam: dolgoztam a kórházban, aztán tanfolyamon voltam, vagy gyakorlaton. Huszonnégy tantárgyat tanultunk, nagyon felkészült tanároktól, és alapos gyakorlati képzést kaptunk - magyarázza Gábor István.

Bozó László Esztergomban mentősofőr. - Szóltak a lehetőségről, én meg azt gondoltam, nem árt az, ha az ember több lábon áll. Maradok gépkocsivezető, de jó, ha én is tudom, mi az, amit az ápoló csinál.

- Tapasztalt kollégák továbbképzése folyt. Amit tanultak, valamennyien hasznosítják a mindennapokban - mondta Sziki Zoltán, az OMSZ Közép-magyarországi Mentőszolgálat vezető mentőtisztje. - Az is rendkívül fontos, hogy finanszírozott képzésben vehettek részt. A mentősök rosszul keresnek, nem lehet elvárni, hogy fizessenek a képzésért, pedig szeretnek tanulni. Ebben az iskolában ezt mindvégig érezni lehetett.

Magyarországon a foglalkoztatottak közel 30 százaléka, több mint 1,1 millió ember nem rendelkezik szakképesítéssel, és sokuk iskolai végzettsége is alacsony. A Lépj egyet előre! program célja az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek képzése volt. Arra is lehetőséget kínált, hogy a nyolc osztállyal sem rendelkező felnőttek megszerezzék az alapfokú végzettséget, a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges kompetenciákat. A program az elavult szakmával rendelkezők új képesítésének megszerzését is támogatta.

- A hallgatók az 1-5-ig terjedő skálán 4,6-ra értékelték a közelmúltban zárult tanfolyamok minőségét, az oktatók felkészültségét. A két százalék körüli lemorzsolódás pedig azt igazolja, hogy a képzést elkezdők majdnem minden esetben le is vizsgáztak - összegzi a tapasztalatokat Szentirmai Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. A tanulható szakmák köre szerteágazó volt: a borásztól a bútorasztalosig, a szakácstól az eladóig, a gyógyszertári asszisztenstől a szerkezetlakatosig.

A legjellemzőbb képzés a 7-8. osztályos, illeetve a 9-10. osztályos felzárkóztató, valamint a C, D, E kategóriájú gépkocsi-vezetői tanfolyam volt, amelyhez esetenként a nemzetközi vagy belföldi árufuvarozó-szakma is kapcsolódott.

A képzések a Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) keretében 2005 decemberében indultak el, majd - hosszabbítást követően - tavaly decemberben zárultak, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében pedig 2007 végén kezdődtek, és augusztus végén zárulnak. E célra a HEFOP keretében mintegy hatmilliárd forint, a TÁMOP keretében több mint tízmilliárd forint állt rendelkezésre - utóbbi az Európai Szociális Alap és a magyar állam társfinanszírozásában. A programba bevontak tervezett száma mintegy negyvenezer volt - mindenki, aki akart, részt vehetett a képzéseken. A tényleges létszámról egyelőre nincsenek pontos adatok, de a részinformációk alapján a lehetőségekhez képest 30-40 százalékos volt az érdeklődés. (P. Á. G.)