- Teljesen mindegy, eddig mit csináltál, mit tettél le az asztalra, milyen eredményesen dolgoztál, a mai gazdasági környezetben bármikor előállhat a helyzet, hogy másnaptól megszűnik a munkád. A biztonságérzet hiánya miatt sokan számot vetnek jelenlegi életükkel, és elgondolkoznak azon, hogy önmegvalósítás terén meddig jutottak. Számos vezető éppen a válság közepette szánja rá magát a karrierváltásra - mondja a férfiéletpálya-kutatás egyik vezetője, Madai Krisztina business coach.

A vezető beosztásban lévő férfiak 96 százaléka már elgondolkozott azon, mennyi örömét leli munkájában, 70 százalékuk életpályája során szakmát vagy szakterületet is váltott, ebből majd 40 százalék többször is megtette ezt - derült ki a Business Coach Szakmai Közösség 2009. első negyedévében végzett kutatásából, amelyben 115 - leginkább budapesti - közép- és felső vezető beosztású férfi vett részt.

- Válaszaikból kiderül, hogy az első váltásokat leginkább a karrier alakítása befolyásolja: cél az adott szakterületen előrelépni, magasabb pozíciót, ezzel magasabb fizetést is elérni. Később azonban az önmegvalósítás kerül előtérbe: olyan munkát találni, amelynek végzése örömet okoz, esetleg egy régen dédelgetett, hobbiként gyakorolt tevékenység kerül előtérbe - elemezte az adatokat Soós Judit, a kutatás másik vezetője.

A váltásban leginkább közrejátszó tényező a továbblépési lehetőség hiánya, a záruló karrierív, de a vezetők harmada a kihívás hiányát is váltásra motiváló tényezőként jelölte meg. A férfi vezetőknél a karrierdöntést szorosan követi az önmegvalósítási törekvés. Az egyszer váltók átlagéletkora 38 év, náluk első helyen a karrierdöntés vezetett ehhez a lépéshez.

A többször munkahelyet váltók esetében azonban az önmegvalósítás került az első helyre. Ezek az emberek már biztos egzisztenciát teremtettek, azaz a munka elsődleges szerepe nem az anyagi jólét biztosítása. Döntéseik hátterében a kerek évszám okozta sokk, a midlife crisis miatti kalandvágy is megjelenik - legtöbbször anélkül, hogy ez tudatosulna.
A többször váltók átlagéletkora 42 évre tehető.

A krízishelyzetek is váltást indukálnak. A munkahely megszűnése vagy annak valószínűsége a megkérdezettek mintegy ötödét késztette új állás, pozíció keresésére. A válság hatásaként kialakult munkahelyi bizonytalanság, az elbocsátások miatti félelem, a megfelelési kényszer fokozott terhet tesz a vezető beosztásúakra. Az állandósult stressz betegségekhez vezethet, amivel mindenki tisztában van. A megkérdezett vezetők jó része emiatt már elgondolkozott azon, megéri-e azt csinálnia, amiért éppen fizeti munkaadója. Betegségek következtében a válaszadók hét százaléka váltott már szakmát.

A férfiakat a gyermek születése sokszor egyedüli családfenntartóvá teszi, ami még jobb teljesítmény elérésére, még több bevétel biztosítására kényszeríti őket. A férfiéletpályák kötöttsége a tradicionális nemi szerepekből, a hagyományos családi értékrendből és a szegregált munkaerő-piaci lehetőségekből ered. - A férfi családfenntartó modellje a legtöbb társadalomban érvényes minta, de ennek kiterjedése és formája országonként különböző. A férfiak alapvetően a túlórákkal terhelt munkaformák megszűnésére vágynak. A tradíciótól való eltérés még nagyon kevés esetben, elsősorban a nagyvárosi, magasan kvalifikált párok egy részénél figyelhető meg. Magyarországon kialakulóban van az a réteg, amelyben családként gondolkoznak a párok, és alakítják ki a közös célokat, így családi karriertervezésről lehet beszélni. A férfiak számára a családdal való törődés már nemcsak anyagi értelemben, hanem érzelmi oldalról is fontossá vált - véli Madai Krisztina. A kutatásban részt vevő vezetők csupán négy százaléka gondolta úgy, hogy a családfenntartás egyedül a férfiak dolga.

A szakmai váltást a társadalom már nem a bukással azonosítja, a megkérdezettek kétharmada sokoldalúnak, bátornak, kockázatvállalónak tartja azokat, akik megtették ezt a lépést. Váltás az is, ha egy férfi gyesre megy. Az Infonia Alapítvány 2007-es, kismama-reintegráció témájú tanulmányában egy HR-vezető azt a példát említette: a cég elfogadhatóbbnak tartotta a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényt, ha a férfi kolléga világ körüli útra készült, annál, mint amikor egy apa gyermeke születése miatt kívánt hosszabb ideig otthon maradni. Ez a hozzáállás az urbánus férfi vezetők körében változni látszik; a kérdőívben többen is azt írták: szerencsések, amiért anyagi helyzetük megengedi, hogy otthon maradhattak a gyerekkel. Nekik a feleségük karrierje is fontos. Van, aki vagány dolognak tartja azt, ha az ember szembe mer menni
a tradíciókkal.

A megkérdezettek kétharmadának elsődlegesen az a véleménye, hogy egy férfi azért megy gyesre, mert fontos neki a gyermeke. Csupán 12 százalékuknak jutott az az eszébe, hogy a gyesen lévő férfiak sikertelenek a munkájukban, illetve 14 százalék jelezte azt, hogy anyagi megfontolás áll a dolog mögött, tehát valószínűsítik, hogy a feleség jobban keres, mint a férj (ezen válaszok mögött bújtatottan a sikertelenség jelenik meg).

A feleség karrierjében elért sikerek megosztották a válaszadókat. A férfiak tradicionálisan nem tudják elfogadni, ha párjuk többet keres náluk, és a karrier tekintetében is előrébb tart, ám a városi értelmiségi közép- és felső vezetők körében ez a hozzáállás is megdőlni látszik. - Szívesen lennék háztartásbeli, elegem van a családfenntartás felelősségéből - írta egyik válaszadó a kérdőívre. A feleség magas beosztása húzóerőként hat: sok férfit arra sarkall, hogy ők is váltsanak és utolérjék vezető beosztású partnereiket. A többség támogatja feleségét szakmai sikereiben, de a válaszadók nagy részénél ez kimerül továbbképzések, tanulmányok finanszírozásában. Néhányan viszont a párjuk vállalkozásának felépítésében, annak felfuttatásában is hathatós segítséget nyújtanak.