A. E. van Vogt: A nulla-A világa

A nulla-A világa 1945-ben jelent meg először folytatásokban egy magazin hasábjain, majd 1948-ban könyv alakban is napvilágot látott, végül 1970-ben újból kiadták (Pék Zoltán fordítása e harmadik, átdolgozott kiadás alapján készült). Hatvan év nagy idő egy műfaj történetében. Mára már, gondolhatná az olvasó, klisévé koptatták azokat a konvenciókat, amelyek az amerikai sci-fi aranykorában még újszerűnek hatottak: invázióra készülő galaktikus birodalmak, amnéziás főhős, akire a világ megmentésének feladata hárul, a tudomány fejlődésébe vetett hit utópiája (vagy fordítva: komor antiutópia), politikai párhuzamok az űrbéli és a földi totalitárius hatalmak között - jól ismerjük a dallamot. A későbbi művek felől olvasva mégis meglepő lehet e korai regények sutasága: az új konvenciók félszeg alkalmazása dramaturgiai ügyetlenségekhez, kínos össze nem illésekhez, gyermeteg szerkezeti megoldásokhoz vezet.

Igen ám, csakhogy a műfaj klasszikus szerzői nagy írók voltak. Van Vogt regénye vérbeli sci-fi: az amnéziás főhősnek meg kell mentenie a "nulla-A" utópisztikus világát, amelyet egyszerre két irányból, belülről és kívülről fenyeget veszély: a földi társadalom vezetőinek kiválasztásáért felelős, bölcs Gépezet uralmával elégedetlen politikusok, és egy terjeszkedő, gonosz galaktikus birodalom irányából. Összeesküvés összeesküvést követ, a főhős időnként fogságba esik, végül megmenti a "nulla-A" világát, s megtalálja saját identitását - ám előtte még a biztonság kedvéért meghal és feltámad.

A "nulla-A" filozófiája azonban nem valamiféle elképzelt, tartalmatlan bölcsesség, hanem a lengyel-amerikai Alfred Korzybski "Általános Szemantikája". A múlt század második negyedében született Általános Szemantika - nevével ellentétben - nem pusztán egy szemantikai elmélet, hanem átfogó filozófiai és nyelvkritikai tanítás, amely egyebek közt a kétértékűség elvének elvetését és a szigorú értelemben vett azonosság lehetetlenségét hirdeti. "A térkép nem a táj, a szó nem a dolog." (Sajnos az egyébként kiváló fordításban "szó" helyett "világ" szerepel.) A tanítás hívei az elvetett téziseket Arisztotelésznek tulajdonították, s magukat "anti-arisztoteliánusnak" nevezték - innen a regény címe.

Korzybski filozófiája nem csupán külső hivatkozási pont: az eseményeket - egyetlen rövidke fejezettől eltekintve - a főhős perspektívájából látjuk, aki már "idegrendszerének integráns részévé tette a nulla-A filozófiát", tehát átesett néhány "szemantikai tréningen". Ez vár az olvasóra is: lassan hozzászokik a furcsa nyelvi környezethez, s elsajátítja a nulla-A filozófiáját. Márpedig ez nem kis szó - akár szenvedélyesen érdekli őt a világ sorsa 2650-ben, akár nem.

Agave, 192 oldal, 2480 forint