A hallgató kérdez, az ügyvéd válaszol
A felsőoktatási intézmény nem tudta bizonyítani, hogy jogszerűen két felszólítást küldött volna a hallgatónak, így szándékával ellentétben nem tudta elbocsátani - idézi föl A hallgató ügyvédje nevet viselő szolgáltatás egyik sikeres esetét Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A történtek után az összes egyetem és főiskola kijavította az erre vonatkozó szabályzatát. - Nem tudunk róla, hogy azóta előfordult volna hasonló eset - teszi hozzá a hallgatói vezető.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) és a HÖOK által megbízott ügyvéd 2007 óta válaszol az e-mailben érkező, felsőoktatással kapcsolatos jogi kérdésekre. Sokan érdeklődnek például a felvételi jelentkezéssel, a hallgatói jogviszonnyal összefüggő szabályokról, de érkeznek kérdések a tanulmányok finanszírozásával kapcsolatban is.
- Több mint háromszázan voltak kíváncsiak hasonlókra az elmúlt két évben, ez pedig túl sok ahhoz, hogy azt lehessen mondani, minden rendben van a jogszabályokkal - véli Miskolczi Norbert. Rámutatott: az elmúlt években rengetegszer változtak a jogszabályok, a hallgatók legtöbb problémája éppen ebből adódik. Sokan viszont egyszerűen tájékozatlanok: nem tudják például, hogy a diploma megszerzéséhez nyelvvizsgára van szükség.
A hallgató ügyvédjéhez fordulni amolyan utolsó mentsvár. Akinek a hök-iroda vagy a tanulmányi osztály felkeresése után is gondjai vannak, a független ügyvédhez fordulhat. - Ha az ügyvéd ejt szarvashibát, és ezért a hallgatót valamilyen súlyos következmény éri, ugyanúgy felelősségre lehet vonni, mint minden ügyvédet - tette hozzá a HÖOK-elnök.
Az ügyvéddel való levélváltás a hallgatók számára ingyenes; a HÖOK és az OFIK közösen finanszírozza a szolgáltatást. A magas költségek miatt azonban a hallgató ügyvédje csak írásban válaszol, személyesen nem tud rendelkezésre állni, így beadványszerkesztést, jogi képviseletet az intézményekkel szemben vagy a bíróságon nem vállal.