Elállt, elértem
Belvárosi bérház udvarának sarkán
egy ablak. Azon át láttam békebelin
barna asztalt, mintás, fehéres abroszán
porceláncsészéket. Szemerkélni kezdett.
Tükröződtem esős üvegen. Csendesen
öregedtem. Elállt. Elértem az ablak
széléig. Senki sem ült az asztalnál.
Néztem magamat. A várakozásomat.
Azon a sík lapon, ott voltak az évek.
A pillantásomban visszatükröződtek.
Megfordultam és elindultam az aggság
után egészen a hars fiatalságig.
Payer Imre (1961)
Parnasszus-díjas. Legutóbbi könyve Pattanni, hullni címmel idén jelent meg a Tipp Cultnál.