Lamperth Mónika, az MSZP elnökhelyettese

(Népszabadság, 2009. 05. 22.):

"(...) nekem és mindannyiunknak részünk van abban, hogy itt tartunk. És kétségtelen, ez nagyon sok mindenben újragondolásra késztet bennünket, legalábbis egyfajta szembenézésre kellene késztetnie, hogy hol és mit rontottunk el ennyire. Mert valami nagyon kisiklott. (...) Vállalom a részem mindabból, amit tettünk. Mostanában nagyon sokat gondolkodom azon, hogy hol követtünk el hibákat. Meggyőződésem, hogy mindaz, amit Gyurcsány Ferenc célként tűzött ki, egy jobb és élhetőbb országot, ahol mindenki emelt fővel járhat, az, hogy csináljunk modern, európai államot, helyes volt. És meggyőződésem az is, hogy ezt előbb-utóbb az ország is elismerte volna. Valójában inkább a célhoz vezető hatalmi technikákkal voltak, lehettek problémák, és nem volt bennünk - vagy ha úgy tetszik, bennem - elég erő, hogy ezzel szembenézzünk. (...) Őszöd megrázó volt. Máig ambivalensek az érzéseim, hiszen az a világkép, amit itt a miniszterelnök fölvázolt, természetesen baloldali és vállalható volt. Én viszont ott először érzékeltem azt a hatalmi technikát, amely odáig juttatott bennünket, hogy ezt a beszédet elmondja. (...) Azt hiszem, ott romlott el minden. Mert meglehet, hogy mindaz, amit Gyurcsány ott mondott, igaz volt, akkor azért, ha pedig nem volt igaz, akkor pedig azért kellett volna legalább egy embernek fölállnia, hogy eddig és ne tovább, mi ezzel így nem voltunk tisztában, mi becsülettel dolgoztunk, végrehajtottunk mindent, amit kért, a száz lépésektől kezdve bármit, mert hittünk benne, és velünk nem lehet így beszélni. Legalább egy embernek föl kellett volna állnia. Én is lehettem volna az. De nem állt föl senki sem, én sem. Megbántam."

Vitányi Iván, az MSZP Szociáldemokrata Platformjának elnöke

(Népszabadság, 2009. 05. 28.):

"Az igazság felismerése mindig folyamat, sokszor nem is rövid. Nem hirtelen megy végbe a szocialista pártban sem. A többség nem ért egyet azzal, hogy Gyurcsány Ferenc bűnbakká tétele megoldaná identitásunkat. Inkább az őszödi beszédben megfogalmazottak mentén kellett volna még határozottabban és következetesebben továbbhaladni. Egyetértek azzal, hogy a társadalom előtt nem tudtuk elég világossá tenni a jelen társadalmi és politikai helyzetet, és ennek következtében a jövőre, a kibontakozásra vonatkozó elveinket és terveinket."

Lendvai Ildikó pártelnök

(Népszabadság, 2009. 06. 11.):

"A változás, az útkeresés kényszere alól nem bújhatnak ki kényelmesen a ťrégebbi évjáratúŤ magyarok, a politikusok pláne nem. Utóbbiaknak, különösen a baloldalon, újra kell értelmezniük egész szerepüket, magatartásukat ahhoz, hogy képesek legyenek a politika megroggyant hitelének, morális tisztaságának helyreállítására."

Baja Ferenc, az MSZP Szocialista Platformjának elnöke, a párt innovációs és informatikai tagozatának vezetője

(Sajtótájékoztató, 2009. 06. 13.):

"Azt javasoljuk a párt július 4-i kongresszusának, hogy fogadja el a párt megújításának ťmszp 2.0Ť-ás verzióját. (...) Ha a kabinet és a párt nem erősíti az innovációt és az integrációt, stratégiai vereséget szenved. (...) A megújulás technikai alapfeltétele a pártmunka teljes internetesítése. Emellett át kell alakítani a pártirányítás minden szintjét, a kulcsdöntéshozóknak nem a napi ügyeket kell kezelniük, hanem stratégiát kell megfogalmazniuk, az 1.0-ás utólagos problémakezelés helyett a 2.0-ás, helyi szintekre kihelyezett, azok felelősségére épített problémamegelőzésre van szükség."

Suchman Tamás, szocialista képviselő

(Nap-kelte, 2009. 06. 16.):

"Én azt támogatom, hogy a szocialista pártnak programjának kell lenni. A programot megfelelően képviselni tudó személynek, és személyeknek. Azt támogatom, hogy a pártelit, és a bázis között kialakult hihetetlen távolság csökkenjen. (...) De semmiképpen nem arról szól a történet, hogy választunk egy új vezért. A vezér hoz egy új programot, és a párt pedig mameluk módon végrehajtja."

Botka László, az MSZP Csongrád megyei elnöke, Szeged polgármestere

(Népszabadság, 2009. 06. 18.):

"Az én bizalmam és támogatásom 2006-ig egyértelmű és töretlen volt Gyurcsány Ferenc iránt. 2006-tól fokozatosan távolodtam el tőle. Nem tudnék két-három fő okot megnevezni, száz aprót inkább. Például nem kötött megfelelő szövetségeket sem a pártban, sem a társadalomban. Vagy említeném a stílust: a baloldal számára értékalapon vállalható reformtörekvések inkább kioktatásként jelentek meg. (...) A baloldali értékrend az én értelmezésemben az, hogy hiszünk a társadalmi igazságtalanságok orvosolhatóságában. Az MSZP-ről azonban egyre inkább olyan kép alakult ki, hogy eszünk ágában sincs igazságosabbá tenni a társadalmat. Hogy az MSZP nemcsak építi, de szereti is a kapitalizmust. Nemcsak szükségszerűségből vezet be megszorításokat, hanem még élvezi is, miközben kioktatja az embereket, hogy csak magukra számíthatnak, az államtól ne várjanak semmit. A reformokban viszont kudarcot vallottunk."

Baja Ferenc, az MSZP Szocialista Platformjának elnöke

(Magyar Narancs, 2009. 06. 18.):

"(...) a kormányfőcsere egy rég óta tartó folyamat egyik lehangoló állomása volt. Az alapvető probléma nem új, (...) a baloldali és a liberális elit nem nézett szembe azzal, hogy szavazóitól eltávolodva kívánt végrehajtani egy direkt modernizációt. Ennek a hatalomgyakorlási metódusnak volt Gyurcsány Ferenc a jelképi erejű politikai vezetője. Ám még egy olyan karizmatikus vezető sem képes elitvezérelte modernizációt végrehajtani Magyarországon, amilyen ő. (...) Számolni kellett volna azzal, hogy az apátia, ami 2006 ősze óta mindinkább eluralkodott a baloldali választókon, idővel érzelmi, indulati alapú robbanásba csap. (...) Újjá kell szervezni a baloldalt egy skandináv típusú, esélyegyenlősítő társadalmi modernizációs modell támogatására."

Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese

(Hírszerző.hu, 2009. 06. 19.):

"Komoly politikai vita volt, és ez a jelenlegi helyzetben természetes. Azt kellett eldöntenünk, hogy milyen politika mentén folytassuk a munkánkat, mi a sorrend. Én azt támogattam, hogy először készítsünk objektív értékelést az elmúlt két év kormányzati munkájáról, de olyat, amelynek nincs személyeskedő jellege. A többség abban értett egyet, hogy egy ilyen értékelésen túl el kell döntenünk azt is: meddig kormányzunk, és milyen feladatokat miért akarunk még elvégezni (Kérdés: Tehát akár úgy is dönthet a kongresszus, hogy ne kormányozzon a ciklus végéig az MSZP?) Akár úgy is. Hiszen arra kell válaszolni, hogyan egyeztethető össze, hogy egyrészt politikai felelősséget vállalunk és végigvisszük a kormányzást, másrészt szocialista pártként megmutassuk magunkat. Június 29-én elfogadjuk az adótörvényeket. Utána a kormány elkészíti a költségvetést. Ez fordulópont lesz, és az is, amikor a parlament elfogadja a büdzsét. El kell dönteni, hogy ezután akarunk-e még kormányozni. (...) Személy szerint mindig hitelességre törekedtem."

Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója

(Nap-kelte, 2009. 06. 19.):

"Én az MSZP oldalán állok, a baloldalon állok. Minden olyan kezdeményezés felvethető egy kongresszuson, egy elnökségben, egy párttanácsban, amely az MSZP jobbítását szolgálja. (...) Nem a kormánynak kell baloldalibbnak lenni, hanem az MSZP-nek. (...) Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e a saját közösségeinket, a baloldali szavazóinkat elérni újra, hogy az MSZP újra a mozgalom pártja lesz, amely képes nem csak íróasztal mellett politizálni. Nem csak a kormányzásra koncentrál, hanem koncentrál arra, hogy emberek vannak, akik szeretnének baloldaliak lenni."

Hagyó Miklós, szocialista főpolgármester-helyettes

(Népszava, 2009. 06. 19.):

"Túloznak és ferdítenek azok, akik azt éreztetik, hogy ez róluk és rólam szól, nem is lenne helyes, ha így lenne. Egy vagyok a mintegy hatszáz küldött közül, ha csak én akarnék változást, az kevés lenne. Aki ezt sugallja, az nem ismeri vagy nem akarja ismerni saját pártja, a küldöttek véleményét. Nem akarja tudomásul venni a választóink néma hangját, amivel üzentek, hogy nem szavaztam másra, de így rátok sem fogok. Július 4-től azt várom, hogy meghalljuk ezeket a hangokat, hogy valóban a teljes tagság véleményének megismerését követően, elvi alapon zajló, kiélezett és végre őszinte vitát folytassunk valamennyi kulcsfontosságú kérdésről. Ezért indítványoztam én is olyan kongresszust, amelyik a legszélesebb körű felhatalmazással ülhet össze, hogy bármilyen szükségesnek ítélt döntés azonnal megszülethessen. (...) Itt nem generációs, nem hatalmi és nem személyi kérdésekről van szó. Ez a kérdés a párttagság akaratához és a felelősséghez való viszonyról, a közösség szolgálatának szándékáról, az MSZP hitelességéről s a hazai demokrácia jövőjéről szól. A szabad kongresszusi döntés nem pártszakadást hozhat, épp ellenkezőleg (...)"

Gál Zoltán szocialista képviselő

(Népszabadság, 2009. 06. 20.):

"Kétségtelenül sikeres volt az ellenzék totális, indulatokra építő populizmusa és karaktergyilkossága. A nagyobb baj saját mentalitásunkkal van. Változtatni ezen kell, mégpedig sürgősen, különben az MSZP elveszíti váltópárti jellegét (Kérdés: Mit ért rossz mentalitás alatt?) A szekértábor-politizálást. Azt, hogy átláthatatlan személyi alkuk határozzák meg a párton belüli folyamatokat. Azt, hogy a tartalmi kérdéseket háttérbe szorítják a hatalmi technikák. Hogy felnőtt egy generáció az MSZP-ben, amely mindent megtanult és ellesett, amit már régen el kellett volna felejteni. Hogy miközben tökélyre fejlesztették a hatalmi fortélyokat, addig egy értelmes mondatot sem mondanak a tartalmi politikáról. (...) Nálunk az a furcsa helyzet állt elő, hogy nagyon kevés ember kezében koncentrálódik a hatalom, az ügyek mégis szétfolynak. Ez nehezen magyarázható ellentmondás. Valószínűleg ennek az oka az, hogy a kevés ember mögött kiterjedt érdekcsoportok húzódnak, és ezek oltják ki egymást. Lengyel József írta egykor, hogy harminc szürke, de egyet akaró ember többet ér, mint egy ragyogó diktátor. Ha a harminc ember ugyan szürke, de nem akar egyet, abból nem szokott jó kisülni."

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke

(Népszava, 2009. 06. 20.):

"Ez nem népgyűlés lesz, hanem a Magyar Szocialista Párt egyik legfontosabb pillanatban megtartandó kongresszusa, ahol két út közül kell választani. Az egyik, hogy új emberekből létrehozott pártvezetés kezd hozzá a 2010-es választás előkészületeinek, vállalva ennek minden felelősségét, kockázatát, nehézségét. Az újdonság ereje voksokat is hozhat. Olyanokét, akik az új reményt is keresik a szocialista pártban, mert nekik szükségük van az új azonosulás lehetőségére. A másik lehetőség, hogy a nemrég nagy többséggel megválasztott pártvezetés - amelynek magam is tagja vagyok - küzdi végig a következő időszakot, ahogy eddig is tette egyébként az elmúlt években. És csak az országgyűlési választás után adja át mandátumát a kongresszusnak. Amiről itt szó van, azt inkább hitvitának és útkeresésnek nevezném, nem generációs vagy hatalmi kérdés a párton belül. (...) Tartalom és forma kéz a kézben kell, hogy járjon a július 4-i kongresszuson. Számomra az a fontos, hogy építsem és egyben tartsam a pártot - nem pedig a bomlasztás (...) én attól tartok, ha így folytatjuk, lassan nem lesz szocialista párt, amit újjáépíthetünk."

Szanyi Tibor, az MSZP Fenntartható Fejlődés munkacsoportjának vezetője

(HVG.hu, 2009. 06. 22.):

"Közös kormányzásaink során két olyan ideológiát igyekeztünk összeegyeztetni,

a baloldaliságot és a liberalizmust, amelyek egyébként sui generis nem férnek öszsze. Ez most, amikor a nemzetközi válság is elért bennünket, különösen nyilvánvalóvá vált. A szocialisták és a liberálisok kormányzati együttműködéséből sok esetben használhatatlan, öszvér jellegű produktumok jöttek létre. Ez súlyos veszélybe sodorta az MSZP identitását, tehát ezen a területen elkerülhetetlenül döntenünk kell (...) Gyurcsány ťliberálanarchistaŤ örökségével bizony le kell számolnunk. Visszatérése nem valószínű, de nem is kívánatos. Remélem, ezt ma még lelkes támogatói is előbb-utóbb megértik. Ám nem lesz egyszerű újra megtalálnunk baloldali gyökereinket, amit közösen szorgalmazunk a frakción belül működő Fenntartható Fejlődés munkacsoporttal, ezt fogalmaztuk meg a Balra, Magyar! című vitairattal. (...) Ugyanakkor az MSZP-n belül voltunk jó néhányan, akik felhívtuk a figyelmet, hogy az utóbbi pár évben rossz irányba megy a szekér. Bennünket igazolt az idő, nem pedig azokat, akik eddig az MSZP-t vezették. Nekik ezért háttérbe kell vonulniuk, életkortól függetlenül. Új, baloldali irányvonalra van szükség. Ezt adekvát cselekvési programmá kell lefordítani, amit következetesen képviselni kell (...) A tartalmi hozzájárulásomon túl - vezérelvként - indítványozni fogom, hogy az, aki az őszödi beszéd és Gyurcsány Ferenc lemondása között a pártelnökség tagja volt, ne próbálkozzon a párt vezetőiről szóló választásokon való újraindulással."

Lendvai Ildikó pártelnök

(Nap-kelte, 2009. 06. 26.):

"Az MSZP új programjának van egy kulcsszava. Modern és hagyományos kulcsszó együtt: a biztonság. De ez nem valami Kádár János-i osztogatós biztonság, csinálnám, de nincs miből. A biztonságban benne van két dolog is: egy átalakítás és egy modernizáció is. A biztonságból tehát két dolog következik. Igenis, azok az átalakítások, modernizációk, reformok, amiket jól-rosszul elkezdtünk, és sokkal jobban kell folytatni, de benne van még egy dolog. És ha van hibánk, hajaj, de mennyi van, akkor az, hogy ezzel a másikkal keveset törődtünk. Hogy miközben mi a hosszú távú biztonság érdekében átalakítunk, változtatunk, aközben az országban élő ember úgy érzi, hogy az ő napi biztonságával meg a kutya se törődik."

Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista

elnöke

(MTI, 2009. 06. 26.):

"A július 4-i kongresszuson az a legfontosabb feladat, hogy szembenézzünk az elmúlt hét, illetve az elmúlt húsz év politikájával. Bármilyen személyi kérdés csak a szembenézést követően kerülhet egyáltalán napirendre. A mélyreható változások igénye már a párt újjászervezését is felvetheti, és ezt támasztják alá a legutóbbi közvélemény-kutatások is. Nem Bizáncra van szükségünk, hanem Bad Godesbergre".

Juhász Ferenc, az MSZP elnökségi tagja

(Nap-kelte, 2009. 06. 30.):

"Az MSZP politikai fordulóponthoz érkezett, az eddig tartó korszakot be kell fejezni, és felelősséggel kell értékelni azt a szituációt, hogy hogyan voltunk képesek három év alatt a Mont Blanc-ról gyakorlatilag a pokolba jutni politikai megítélés értelmében (...) kellenek a fiatal, hitelesítő erők, kellenek azok, akik lendületet, tartást tudnak adni. (...) Az utóbbi három évben az új arcok háttérbe szorultak, pedig számos tehetség van a fiatalok között a pártban. (...) Egyetértek azzal, hogy a kormánytagok közül azok, akik a szocialista párt vezetésében részt akarnak venni, lépjenek ki a kormányból (...)"

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, alelnöke

(Népszabadság, 2009. 06. 30.):

"Elszántak vagyunk abban, hogy jövő év tavaszáig támogatjuk a válságkezelő kormányt, ezért a költségvetés elfogadása után sincs szó előre hozott választásokról. (...) A szombati kongresszus mérföldkő az MSZP életében. A múltat ismerni kell, hogy ne kövessük el újra az elmúlt időszak hibáit. Most azonban arról kell beszélnünk, hogy miként tudunk egymillió szavazót ismét magunk mellé állítani a jövő évi választáson. Ehhez markáns baloldali politika és tartalmi kérdések szükségesek. Minden személyi kérdés csak ezután aktuális. A nemzet fogalmában, az innováció, a zöldpolitika, a fogyasztóvédelem, a közbiztonság, a vidék- és a foglalkoztatáspolitika területén markánsabb megszólalásra van szükség. Ehhez új stílus is kell: kezdeményezőbb, határozottabb hangra van szükség. Hiába volt igazunk, nem tudtuk ezt érdemben megjeleníteni. Tiszta fejre és forró szívre van szükség."

A Gyurcsány-korszak után: Balra, Magyar!, de kikkel és merre?