Kínában a vizsgaidőszak sokkal rövidebb, többnyire egy-két, maximum három hét. Emiatt a diákok ténylegesen rákényszerülnek, hogy már a szorgalmi időszakban folyamatosan tanuljanak, és rendszeresen készüljenek. A kínai hallgatók ennek megfelelően reggeltől estig tanulnak. A könyvtárak olvasótermei, a szabad tantermek folyamatosan tömve vannak, reggel már fél hét körül kinyitnak, és egészen este 10-11-ig nyitva vannak. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy egy kínai kollégiumi szobában általában legkevesebb hat diák lakik, viszonylag kicsik a szobák, és nem nagyon alkalmasak tanulásra, így a diákok inkább más lehetőség után néznek.

A kínai oktatásban már régen a bolognai rendszerhez hasonló szisztéma működik. A BA fokozatnak megfelelő szint az alapképzés, ami ott általában négy év. Ezen a szinten a vizsgákhoz a diákok nem kapnak túl sok önállóan áttekintendő kötelező szakirodalmat. Sokkal inkább tankönyvekből, jegyzetekből kell készülni, amik egyértelműbb segítséget nyújtanak. Az MA- és a PhD-képzés ugrásszerű követelménynövekedést jelent, nemigen akad olyan diák, aki a tanulmányok ideje alatt képes megírni a szakdolgozatot, illetve a disszertációt. Maga a védés is igen szigorú, és egy leadott disszertáció még nem garancia a sikeres diplomaszerzésre. Bár egyes szakokon angol nyelvű képzés is folyik (ez elsősorban a gazdasági, informatikai területekre igaz), a legtöbb témában alapkövetelmény a klasszikus kínai nyelv ismerete. Legalább igen erős középfokú nyelvtudás és az adott szakterület terminusainak, szóhasználatának ismerete szükséges ahhoz, hogy valamit is értsen az ember az előadásokból. Írni és olvasni egyaránt tudni kell. Az utóbbi azért okoz nagyobb nehézséget, mert a tanárok gyakran fűírással (az írásjegyeket összevonó, összemosó, lerövidítő kézírással) írnak a táblára, és az a nyomtatott karakterek megfelelő ismerete mellett is nehezen olvasható.

2004 óta magyar-kínai, két tanítási nyelvű általános iskola működik Budapesten, ahol a nyelv mellett a kínai irodalom, történelem és földrajz oktatásával is foglalkoznak. Magyarországon három felsőoktatási intézményben lehet kínaiul tanulni: a Tan Kapuja Buddhista Főiskola mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán. Az ELTE keleti nyelvek és kultúrák néven alapszakot is indított kínai szakiránnyal.