Három hét a repülőegyetemen
Főleg délkelet-ázsiai diákokkal találkoztam, meglepő módon ugyanakkor alig beszélt valaki angolul. Az infrastruktúra és az ellátás színvonalas volt, nekem például saját szoba jutott, megosztott konyhával, ám ennek az árát meg kellett fizetni: a néhány heti ott-tartózkodásért annyit fizettem, mint amennyit egy kínai diáktól egy teljes tanévért kérnek.
A magyar egyetemista szerint az egyetem a jól felszereltek közé tartozik Kínában, ennek ellenére hatalmas különbségek voltak például az egyes tantermek berendezése terén - sok függ attól, hogy az adott területen dolgozó oktatónak mekkora a befolyása. - A bürokrácia mindent elönt, külön tolmács segítségével is egynapi ügyintézésre volt szükség például ahhoz, hogy internet-hozzáférést kapjak - meséli Vértesy Dániel. Hasonló kalandjai voltak a kollégiumi férőhely, illetve a szobakulcs megszerzésénél is, annak ellenére, hogy volt egy magas rangú patrónusa az egyetemen. - Rengeteg ember dolgozik azért, hogy mindent többszörösen adminisztráljanak - szerintem teljesen feleslegesen, hiszen a különféle adatbázisok láthatóan nem érnek össze, így a sok adatnak nincs semmi értelme. Viszont az embernek folyamatosan az az érzése, hogy felügyelnek rá, szemmel tartják - említi a magyar doktorandusz.
Az egyetemi kampuszon kevés a szórakozóhely, közösségi életet leginkább az étkezőkben lehet élni. Az étel a menzákon olcsó, de kártya (helyi diákigazolvány) kell hozzá - vagy egy ismerős, akinek van kártyája. Öt jüanért tökéletesen, háromért alaposan jól lehet lakni (ez még a vidékiek többségének is megfizethető, akik ugyanakkor nem engedhetik meg maguknak a kampusz kapuin kívüli éttermeket. A fővárosi megélhetés költségei miatt egyre nagyobb a túljelentkezés a kevéssé színvonalas, de olcsóbb vidéki egyetemeken).
- A tudás, amit az egyetem nyújt, megalapozott, ez azonban elsősorban az alaptudományokra vonatkozik, és kevéssé az alkalmazásra. Ugyanez a helyzet a nyelvvel: jól írnak, de alig tudnak megszólalni angolul. Maga az oktatási rendszer meghökkentően versenyközpontú: a jó eredményért, és még inkább a jó állásért produkálni kell, ki kell tűnni a mezőnyből. Ez Magyarországról érkezve valószínűleg nagyon nehéz, elsősorban a nyelvi hátrány miatt: ha az első egy-két év azzal telik, hogy az ember legalább a megértés szintjén megtanuljon kínaiul, aligha lehet lépést tartani a többiekkel. A fáradozás elsősorban azok számára lesz kifizetődő, akik kínai kapcsolatokkal kívánnak foglalkozni - például a kereskedelemben vagy a diplomáciában -, hiszen ők a nyelv, a kultúra és a személyes ismeretségek révén olyasmit kapnak, amit otthon biztosan nem találnak meg - vélekedik Vértesy Dániel.