Utolsó percben lazítják a szigort
A szegedi központú Baustudium Kft. négy dél-alföldi városban végzi szakmunkástanulók gyakorlati oktatását. Vér Sándor ügyvezető szerint cégük tönkremenne, ha júliusban hatályba lépne a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó, korábban megszavazott törvénymódosító csomag rájuk vonatkozó része. A változás lényege, hogy megnyirbálták a szakiskolai tanulókat szerződéssel foglalkoztató cégek, intézmények költségvetési támogatását.
A tanulók a gyakorlati munkára díjazást kapnak - ez sok hátrányos helyzetű fiatal családjának a megélhetéshez elengedhetetlenül szükséges bevétel. Korábban ez - évfolyamtól és tanulmányi eredménytől függően - a minimálbér 20 és 50 százaléka közti összeg lehetett. Ezt a vállalkozók levonhatták a befizetendő szakképzési hozzájárulásból, illetve visszaigényelhették a központi szakképzési alapból.
A módosítás egységesítette volna a tanulók díjazását: 2009. július 1-je után mindegyiküknek a minimálbér 30 százalékát kellene folyósítani, de ennek csak 20 százalékát igényelhetnék vissza a szakképzők. Ráadásul az egységesítéssel elveszne a differenciálás, vele a jó teljesítményre való ösztönzés lehetősége.
Az országosan 69 szervezetet összefogó Gyakorlati Oktató Szervezetek Egyesülete (GYOSZE) június 5-én közgyűlési határozatot hozott arról, hogy ha a megszavazott törvénymódosítás változatlanul lép hatályba, az egyesület tagjai az összes gyakorlati képzési tevékenységüket felfüggesztik. A tanulókkal kötött korábbi szerződéseiket felbontják, és nem kötnek újakat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gyorsan reagált, sajtóközleményben tiltakozott a szakképzési támogatás megkurtítása ellen. Az általuk készített felmérés szerint a jelenleg érvényben lévő 44 ezer tanulószerződés közül több mint 30 ezer megszűnne. Az MKIK arra is figyelmeztetett: néhány év múlva krónikus szakemberhiány következik be, ha a tanulók nem sajátíthatják el életszerű körülmények között választott szakmájuk fogásait.
Ha a szakmai képzéssel foglalkozó szervezetek kihátrálnak a képzésből, az eddig általuk végzett gyakorlati oktatást az önkormányzatok által fenntartott szakképző iskoláknak kell ellátniuk - vagyis a költségnövekedést az önkormányzatoknak kellene vállalniuk. Az MKIK számításai szerint a költségvetés kilencmilliárd forintot takarítana meg, az önkormányzati költségnövekedés viszont 19 milliárdra rúgna.
A kifogásolt törvény módosítását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) kezdeményezte. Sajtótitkárságuk szerint az MKIK számai mindazonáltal túlzóak, az SZMM hétmilliárd forint megtakarításával számolt. A háttérben erős lobbizás indult, elsősorban a nagyobb városok MSZP-s polgármesterei és országgyűlési képviselői részéről. Végül az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága nyújtott be módosító javaslatot a 2010-es adócsomaghoz, és azt a parlament június 22-én elfogadta.
Vér Sándor, a Baustudium Kft. ügyvezetője szerint azonban a június 16-án benyújtott módosító javaslat szerint is hátrány éri a képzőket és a tanulókat. A jobb tanulóknak, illetve azoknak, akik hiányszakmára képezik magukat, eddig többet fizethettek a minimálbér 30 százalékánál - ezt a lehetőséget az újabb javaslat sem állítja vissza. Számos korábban megkötött tanulószerződésben ennél nagyobb összeg szerepel - a képzőknek ezért vagy egyoldalúan fel kell bontaniuk a megállapodásokat, vagy maguknak kell a különbséget kifizetniük. Vér Sándor szerint a rendszerben már benn lévő tanulókat érintő törvénymódosítás alkotmányossági aggályokat is felvet.
Mind az MSZP, mind a Fidesz szakpolitikusaitól ígéretet kaptak azonban a képző intézmények, hogy a június 29-i zárószavazáson koherenciazavarra hivatkozva beadnak egy további módosító indítványt, amely lehetővé tenné, hogy a tanulókkal már megkötött szerződéseket ne kelljen módosítani. Ha ez a módosítás bekerül a törvény elfogadott szövegébe, a szakképzők folytatják a munkát.
Tanulószerződéssel a vállalkozások mindössze két százaléka - összesen nyolcezer cég -foglalkoztat fiatalokat. Ez akár szép számnak is mondható, hiszen a megkötött szerződések száma tíz év alatt megnyolcszorozódott, tavaly elérte a 44 ezret. Ennek a szerződésnek a lényege, hogy a szakmunkástanuló kötelező gyakorlati idejének legalább felét az adott cégnél tölti le, a felnőtt munkavállalókhoz hasonló feltételekkel dolgozik: megilletik a juttatások - például védőfelszerelések - a társadalombiztosítási szolgáltatások, és legalább a mindenkori minimálbér húsz százalékát kitevő juttatás.
A törvényhozók és a gazdálkodó szervezetek is, ettől remélik azt, hogy nő a szakképzésben bennmaradók aránya, valamint csökken a szakmunkás munkanélküliség. A szakiskolákba felvettek mintegy harmada abbahagyja a tanulást, nem szerez képesítést, jóval többen morzsolódnak le, mint bármely más középfokú oktatási intézményből. Azok ötöde pedig, aki megszerzi a szakmunkásoklevelet, munkanélküliként kezdi felnőtt életét, ez több mint kétszerese az átlagnak.
