Az eredeti szabályozásnak megfelelően továbbra is elszámolhatók maradnak a gyakorlati képzésben használt eszközök karbantartására és anyagköltségére fordított kiadások, és az elszámolható oktatói bérek sem csökkennek. Amiben viszont csak részben lépett vissza a jogalkotó: július elsejétől az oktatásban használt eszközök beszerzési vagy felújítási költségei csak felerészben lesznek elszámolhatók, és a tanulószerződés alapján adható ösztöndíj, pénzbeli juttatás legfeljebb a minimálbér 30 százalékáig számolható el, a korábbi 50 százalékkal szemben. Eddig a vállalkozások a tételes elszámolás helyett szakmunkásképzésük költségeinek átalánydíjas elszámolását is választhatták. A módosítás első körben ezt a lehetőséget megszüntette volna, a megszavazott módosítás értelmében azonban marad a lehetőség, viszont a mértéke csökken.

A konferencia résztvevőinek mindezzel együtt maradtak kétségeik. Mert a szakállamtitkár jelezte ugyan, hogy a törvény hagyja kifutni a meglévő tanulószerződéseket, a felszólalók a törvénytervezetben ennek nem találták nyomát. (Ha a június 29-i végszavazásnál nem változna a javaslat, módosítani kellene a már megkötött tanulószerződéseket azoknál, akiknek a juttatása meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Mármint abban az esetben, ha a vállalat nem szándékozik kipótolni a hiányzó összeget.)

A másik változtatás, amit a konferencián erőteljesen opponáltak, hogy a tanulóknak kötelezően adandó étkezési hozzájárulást - ami eddig köztehermentes volt - júliustól 25 százalékos adó terhelné. Ez is olyan többletkiadás, ami megfontolásra készteti a gazdálkodókat: be akarnak-e szállni a szakképzésbe - hívta fel a figyelmet Parragh László, a kamara elnöke.

Tatai Tóth András szocialista képviselő jelezte: koherenciazavarra való hivatkozással beadja a módosítást arra vonatkozóan, hogy a szerződéseket ne kelljen visszamenőleg módosítani, és egyetért Bernáth Ildikó fideszes lépviselő azon javaslatával, hogy a tanulóknak járó étkezési jegyek adómenetessége is megmaradjon.

A vállalatok számára a felnőttképzés feltételei is kedvezőtlenebbekké válnak egy miniszteri rendelet tervezet nyomán. Az elszámolható költség a minimálbér 12 százalékáról 6 százalékra csökkenne - fejenként és óránként -, amit a kamara 6 ezer forintra, 8,5 százalékra javasol módosítani. Ráadásul a tervezet a képzésnek egy részét - 40-70 százalékát - mindeképpen a cégekre terhelné. A vállalati szakemberek szerint a felnőttképzés lehetőségének szűkítése főleg azért gond, mert a fiatalok zöme a szükséges szakismeretek nélkül kerül ki az iskolából, és "kész" szakmunkásként tanulja meg, amire a cégnek szüksége van.

Az autószerelőket is a pályán kellene tartani