Fontos tudni, hogy nem minden palackozott víz ásványvíz. Ezt a minősítést csak azok érdemlik ki, amelyeket szennyeződéstől védett vízadó rétegből nyernek, mentesek a mikrobiológiai anyagoktól, és utókezelés nélkül a helyszínen palackoznak. Egyébként ásványi anyagokkal dúsított ivóvízről beszélünk, és ezt a gyártók a címkén is kötelesek feltüntetni.

Az ásványvizek közül kiemelt fontosságúak a gyógyvizek, melyek egy vagy több ásványi anyagból az átlagnál többet tartalmaznak. Éppen gyógyhatásuk miatt a fogyasztásuk különös odafigyelést igényel, mert a túlzott vagy helytelen ásványbevitel akár káros is lehet.

Megkülönböztetünk még forrásvizeket, amelyek természetes úton törnek a felszínre, vagy karsztokból, gleccserekből nyerik őket. Mivel ezek viszonylag fiatal vizek, az ásványianyag-tartalmuk alacsonyabb, az ízük semlegesebb. A világ leghíresebb palackozott vizei gyakran ebbe a csoportba tartoznak.

Az ásványvíz kritériuma a minimálisan 1000 mg oldott szilárd anyag literenként. Nem mindegy azonban, hogy miből mennyit tartalmaz.

Cink: az enzimek és az inzulin alkotórésze; az anyagcsere és az immunrendszer működésében fontos. Max.: 5 mg/l

Fluor: A csontok és a fogak építőanyaga. Ügyeljünk, mert az ivóvízbe is belekeverik. Max.: 5 mg/l

Foszfor: A fogakat erősíti, az anyagcsere-folyamatokban van szerepe. Az élelmiszerekben van bőven. Max.: 800 mg/l

Kalcium: A csontok és fogak alkotóeleme, az izmok anyagcseréjében vesz részt. A legnehezebben felszívódó anyag, mégsem szabad túladagolni. Összesen napi 2000 mg javasolt.

Kálium: Az idegsejtek és izomrostok működésében fontos. A szükséges napi 3 g élelmiszerekből bevihető, de nehéz túladagolni.

Magnézium: A legfontosabb ásványi anyag: az érrendszer, izmok, idegek és csontok mellett az anyagcserében is nélkülözhetetlen. Hiányát fáradtság, ingerlékenység és izomgörcsök jelzik. Szükséglete az energiabeviteltől függ, napi 25-30 mg/1000 kJ (238 Kcal).

Nátrium: Legjobb, ha nincs a vízben, mivel az ajánlott napi 5 g háromszorosát is bevihetjük sóval és élelmiszerekkel. A magas vérnyomás elsődleges oka.

Nitrát és nitrit nem lehet a vízben.

Vas: Az oxigénkörforgást végzi a vérben. Felvételét a szervezet szabályozza, inkább a hiánya jellemző, de túladagolásnál gyengül az immunrendszer. Napi 12 mg ajánlott. Max.: 2 mg/l.

A megfelelő víz kiválasztásánál vegyük figyelembe testalkatunkat, életmódunkat. A tartós stressz ellen jót tesz a magasabb magnéziumtartalom. A fokozott fizikai terhelésnél az izzadásból eredő sóveszteség pótlása a fontos több nátriummal. Ennek az ellentéte is igaz: a mozgásszegény életmód alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizet kíván. A több kalcium főleg gyerekeknél, kismamáknál ajánlott. A szénsavas víz kevésbé egészséges, de étvágygerjesztő, kiadósabb étkezés után serkenti az emésztést - ilyenkor inkább igyunk természetesen karbonátos, enyhén sós ízű gyógyvizet. 

Tiszta víz: A természetes ásványvíz eredendően tiszta, nem is szabad mesterségesen tisztítani, kivéve néhány fizikai eljárást, amellyel az instabil összetevőket - vas, mangán- és kénvegyületeket, valamint az arzént - eltávolítják a vízből.

Palackban

Üveg vagy műanyag? Ezen ne is gondolkodjunk, mert mindkettő teljesen steril, az eldobható és visszaváltható csomagolás környezeti hatása között pedig alig van különbség. Elterjedtebb és praktikusabb a PET (polietilén-tereftalát) palack, amely teljes mértékben újrahasznosítható: feldolgozás után textil és műanyag készül belőle. Tizenöt éve az eladott palackoknak még csak 3%-át hasznosították újra, ma már legalább minden harmadik palack nem a kukában végzi. Ráadásul jelentősen csökkent a PET palackok súlya, húsz év alatt átlag 50 grammról 35 grammra. Súly szerint egyébként az ásványvizes palack a háztartási hulladék nem egészen egy százalékát teszi ki. Más kérdés, hogy súlyához képest mekkora a térfogata. Ezért kérik a gyártók mindenkitől: ha megitta a tartalmát, zsugorítsa vagy tapossa laposra!

A víz kora: Minél régebbi egy természetes vízforrás, annál több ásványi anyagot tartalmaz.

Tiszta víz

A természetes ásványvíz eredendően tiszta, nem is szabad mesterségesen tisztítani, kivéve néhány fizikai eljárást, amellyel az instabil összetevőket - vas-, mangán- és kénvegyületeket, valamint az arzént - eltávolítják a vízből.