Dékány András, az agrártárca szóvivője lapunknak elmondta, a miniszter az agrometeorológiai jelentések, a gazdaszervezetek, valamint az MGSZH jelzései alapján határozott arról, hogy az országot aszályossá nyilvánítsa. Az aszálykár enyhítéséről szóló igényeket 2009. október 20-ig lehet beadni a hivatalokhoz, de a kárenyhítés mértékéről majd csak a betakarítás után döntenek. Erre egyébként csak az jogosult, aki tagja a kárenyhítési rendszernek. Feltétel továbbá, hogy a teljes termőterületen a jövedelem (hozamérték) több mint 30 százalékkal csökkenjen. Az európai uniós szabályokkal összhangban a károsult a kiszámított hozamérték-csökkenés 80 százalékát kaphatja meg kárenyhítésként, vagyis húsz százalékot mindenképpen neki kell viselnie.

A károk kifizetését az Európai Bizottság jóváhagyása után lehet majd megkezdeni, de a magyar törvény lehetővé teszi előleg fizetését. Ez utóbbiról az agrártárca vezetője dönt.

Dékány András felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy az aszályos állapot kihirdetése pusztán a kárenyhítés jogi lehetőségét teremti meg, de nem jelent jogalapot a magánjogi szerződések egyoldalú megszüntetésére vagy felbontására a vis maiorra hivatkozva.

Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szóvivője arról számolt be, hogy a kárenyhítési rendszerbe 12500 társas és egyéni gazdálkodó, valamint önkéntesen 8500 őstermelő jelentkezett be a május 15-i határidőig. Az FVM egy korábbi közlése szerint mintegy ötmilliárd forintból gazdálkodhat majd idén a kárenyhítési kassza.

Soproni Horváth Lajos erről annyit mondott, pontosan csak a hónap végén derül ki, hogy mekkora lesz az alap, ugyanis addig kell az MVH számlájára beérkeznie a gazdálkodók hozzájárulásának. A szántóföldi növénytermesztés esetén hektáronként 800, szőlő- és gyümölcsösültetvények után pedig hektáronként kétezer forintnak. A befizetéseket a költségvetésből kiegészítik.