1919 elégedetlen népbiztosa
De mint a kormányzásban részt vevő szociáldemokraták nagyobb része - és mint a valódi munkástanácsok többsége - elégedetlen volt a dolgok menetével, amelyre egyébként (ahogy ez az itt olvasható szövegből is kiderül) nem sok befolyása volt. Érdekes az, hogy ennek nyilvánosan is hangot adott, s erre sajtófórumot is talált.
Az Ember, amelyben Kunfi megszólalt, a polgári radikális múltú és később is erre felé húzó Göndör Ferenc politikai hetilapja volt (1919 után előbb Bécsben, majd Amerikában folytatta működését). A lap a Kommün első heteiben be volt tiltva, s nem sokkal június 5-e előtt jelenhetett meg újból. A kommunizmus elveit csak formailag, például a megszólítások síkján ("elvtárs") tette magáévá. Az alább közölt cikkben is érezhető az erőlködés, amellyel szerzője az erőszakos forradalom gondolatának próbál megfelelni, s láthatóan ezt is azért teszi, hogy különféle üldözött rétegek és szervezetek védelmére keljen. Jellemzően azzal érvel, hogy a rezsim minden ésszerű ok nélkül került szembe velük.
Kunfi Zsigmond nem sokkal e cikk megírása után a Kormányzótanácsból is kivált. A Kommün bukása után emigrációba vonult, s hátralévő rövid életét (amelynek öngyilkossággal vetett véget) elméleti munkásságnak szentelte.
