Szakma mellé nyelvek kellenek
A szakközépiskolások közül csak minden tizedik tanul két idegen nyelvet - derül ki abból a felmérésből, amelynek eredményeit Nyelv és szakma? címmel adta közre az Oktatásért Közalapítvány. A kutatás a 2007/2008-as tanév második félévében készült, 922 intézmény 12 930 nyelvi csoportja, azaz közel 168 ezer diák bevonásával.
A szakközépiskolás diákok mintegy 60 százaléka angolul tanul, 40 százalékuk németül, míg a szakiskolásoknál éppen fordított az arány. A vizsgált intézményekben az első két évfolyamon nem tanulnak a diákok szaknyelvet, és a felsőbb évfolyamokon is csak igen keveset. A nyelvi csoportok 28 százalékában oktatnak szaknyelvet, nagyon alacsony óraszámmal, és többnyire csak az érettségizetteknek, a 13. évfolyamon.
Nagyon kevés az a szakoktató, aki idegen nyelven is tud, és még kevesebben vannak azok, akik a nyelvtanításban is részt vállalnak. Tehát alig van valaki, akitől a diákok a szakmát és a nyelvet is elsajátíthatnák.
Míg a tanárok úgy hiszik, diákjaikat nem érdekli a szaknyelv, a szakiskolai tanulók fele, a szakközépiskolásoknak pedig közel háromnegyede érzi úgy, hogy túl keveset foglalkoznak az iskolában a szaknyelv tanulásával.
Az intézmények túlnyomó többségében megfelelőek a nyelvtanulás körülményei. A diákok átlagosan 13 fős csoportokban, heti 3-4 órában tanulnak nyelveket. Az iskolákban szinte mindenhol van CD/DVD- lejátszó, projektor, számítógépterem és internet. Ennek ellenére alig használják ezeket a lehetőségeket. Sok iskolában nincs nyelvi szakterem, és csaknem minden második intézményben hiányosnak tartják a tankönyvekkel való ellátottságot. A könyvtárak fejlesztését is szükségesnek tartják.
Nagyon sok helyen van lehetőség - többnyire ingyenesen - arra, hogy a diákok tanórán kívül is fejleszthessék nyelvtudásukat. A nemzetközi kapcsolatok is gyakoriak. Minden ötödik intézmény szervez diákcserét - főleg német nyelvterületre.
A vizsgált intézményekben a nyelvtanárok 38 százalékának nincs megfelelő végzettsége, főiskolai diplomával vagy nyelvtanári végzettség nélkül tanítanak. Sokan egyszakosak, igen magas a pályakezdők aránya. A tanárok több mint fele vett részt az elmúlt három évben rövid szakmai programban, de csak minden negyedik járt 30 órásnál hosszabb továbbképzésre.
A gyakorlatban gondot jelent, hogy a nyelvi tananyagok, feladatok gyakran unalmasak, és akik már az általános iskolában is tanultak nyelvet, ismét kezdő szintről indulnak. A diákok az esetek nagy részében nem azt a nyelvet tanulják, amelyiket szeretnék.
A tanulók szerint az órákon a tanár leggyakrabban magyarul beszél, nyelvi szabályokat gyakorolnak, és mondatokat vagy szöveget fordítanak. Ők szívesebben használnák a számítógépet, szeretik kitalálni a szavak jelentését, párban és csoportban kreatív feladatokat megoldani. Ám ezekre nagyon ritkán van alkalmuk.
Az elemzés alapján kulcsfontosságúnak tartják, hogy a nyelvtanárok az oktatási intézmény igényeinek megfelelő továbbképzésen vehessenek részt, és a szakoktatók nyelvi képzésére is nagy szükség van.
Az európai nyelvpolitikai alapelvek szerint felnőttkorra az anyanyelv mellett két idegen nyelven kellene tudnia minden európai polgárnak. A diákok közül a szakiskolákban minden harmadik, a szakközépiskolákban pedig a diákok kétötöde tanulna szívesen két idegen nyelvet. A szakiskolások közül minden ötödik, a szakközépiskolásoknál pedig csak minden tizedik mondta azt, hogy ha rajta múlna, egyetlen idegen nyelvet sem tanulna.
