A tesztek visszajelzést adnak a szókincsről és a nyelvtani ismeretekről, de a kirajzolódó kép nem egészen pontos, hiszen könnyebb néhány lehetőség közül kiválasztani a helyeset, mint az életben szokásos beszédhelyzetekben megtalálni a megfelelő szavakat, mondatokat. Ezért is fontos az írásbeli tesztet kiegészíteni a többi nyelvi készség mérésével.

A Novoschool gyakorlata szerint a hallgató nyelvi szintjét az egyes készségek szintjének összességéből állapítják meg. Az egységes európai szintrendszer, a Közös Európai Keretrendszer (KER) alapján az idegennyelv-tudást kezdő, erős kezdő, középhaladó, haladó, felsőfokú és mesterfokú csoportokba sorolják be. A KER szintrendszer az A1-től indul. A legmagasabb szint a C2, ez a mesterfok, amely az anyanyelvi szintet megközelítő tudást takarja. A KER meghatározza, mely szinten milyen tudást kell elérni az egyes nyelvi készségeket illetően. Miről kell tudni beszélnie a hallgatónak, milyen szinten, milyen fokon kell visszamondania az olvasottakat vagy hallottakat.

- Sokan azért készítenek szintfelmérést, mert tudni szeretnék, mennyi idő alatt juthatnak el a nyelvvizsgához. Ezzel azonban óvatosan kell bánni. Mert abból, hogy valaki megold egy erős kezdőnek való, A2 besorolású tesztet, nem következik, hogy 4-5 hónap alatt el tud jutni a középfokú nyelvvizsgáig. Sokan összetévesztik a szintfelmérő tesztet a nyelvvizsgateszttel - mondja Hollós Mihály, a Novoschool szakmai vezetője -, holott a kettő egyáltalán nem fedi egymást. Ezért érdemes részt venni az előkészítő tanfolyamokon, amelyek célja az adott nyelvvizsga szóbeli és írásbeli feladatainak gyakorlása.