Agyelszívásba kezd az Európai Unió
Kétévnyi egyeztetés után formálisan most fogadta el az EU a kék kártyáról és a munkaadók szankcionálásáról szóló irányleveket, amelyeket két éven belül kell átültetni a nemzeti joganyagba. Ám csak huszonnégy tagállamban, mert Nagy-Britannia, Írország és Dánia úgy döntött, egyelőre nem vesz részt a külföldiek - azaz nem uniós polgárok - befogadására kialakított EU-rendszerben.
Valójában nincs másról szó, mint hogy az érintett tagországok összehangolják a magasan képzett külföldiek munkaszerződésére, alkalmasságára, bérezésére és szociális ellátására vonatkozó szabályokat. Az alapérv egyébként eléggé megdöbbentő tényre támaszkodik. Míg Ausztráliában 9,9, Kanadában 7,3, az Egyesült Államokban 3,2 százalék a magasan képzett külföldiek aránya a foglalkoztatottak körében, addig az Európai Unióban csupán 1,7 százalék. Vagyis az unió versenyképessége forog kockán, ha ezen nem tud változtatni. Ám a két év azzal ment el, hogy a tagországok igyekeztek akadályozni Brüsszelt, a bizottságot az eredetileg nagy ívű javaslat megvalósításában, attól tartván, hogy az EU végül túlságosan is beavatkozik az egyes államok munkaerő-piaci folyamataiba. Az új tagok attól is tartottak, hogy munkavállalóikat - akikkel szemben például Németország még mindig érvényben tart korlátozásokat - további hátrányos megkülönböztetés éri.
A sikeresen pályázó külföldire a terv szerint a nemzeti munkajogi szabályozás vonatkozik, de egyik tagországból a másikba csak két év eltelte után költözhet át. A kék kártya tartózkodási és munkavállalási engedély, amelyet a huszonnégy részt vevő uniós ország azonos elvek alapján bocsát ki.
Ezzel együtt fogadta el az EU a munkaadók büntetését taglaló iránylevet. A cél az, hogy cégek ne alkalmazhassanak illegálisan az Európai Unióban tartózkodó embereket alacsony bérért és rossz munkakörülmények között. A munkaadónak meg kell győződnie arról, hogy akit felvesz, rendelkezik tartózkodási és munkavállalási engedéllyel, az iratokról másolatot is készítenie kell, hogy a munkaügyi ellenőrzések során azokat bármikor be tudja mutatni. A büntetés mértéke az illegálisan alkalmazottak létszámától függ, s a vállalkozónak kell állnia a nem uniós állampolgár hazaszállításának költségét is. A visszaesők nem vehetnének részt közbeszerzési pályázatokon.
