Öngyilkos aratás
Ezek az óriási vállalatok felvásárlások, vegyes vállalatok létrehozása és szabadalmak segítségével befolyásuk alá vonták a helyi vetőmag-kereskedőket, így vetőmag-monopóliumok alakultak ki.
Amikor ez megtörténik, akkor a vetőmag már nem közjó, hanem a Monsantóhoz hasonló vállalatok "szellemi termékévé" válik. E cégek monopóliumuk segítségével - a jogdíjakon keresztül - korlátlan profitot érhetnek el. A gazdákat pedig mindez egyre mélyebb adósságba taszítja.
Emiatt maga a vetőmag is átalakul: a megújuló, önmagát regeneráló forrás egy nem megújuló forrássá és áruvá válik. A vetőmaghiányt közvetlenül a monopóliumok okozzák, amelyeknek a legfontosabb fegyvere egy "terminátor" mag, amelyet a géntechnológia segítségével külön steril magként hoztak létre. Ez azt jelenti, hogy a földművesek nem tudják maguk megújítani készleteiket, hanem kénytelenek a monopóliumokhoz fordulni minden vetéskor. A földművesek számára ez magasabb költségeket jelent, a vállalatoknak pedig magasabb profitot.
A vetőmag-monopóliumok kialakításának alapja a vetőmagvállalatok deregulációja, ami kezükbe adja a vetőmagok biológiai biztonságának felügyeletét is. A globalizáció beköszöntével a vetőmaggyártó vállalatok olyan magokat árulhattak, amelyek biztonságát ők igazolták. Ugyanezek a vállalatok most a genetikailag módosított vetőmagok esetében igyekeznek elérni azt, hogy a magok biológiai biztonságát maguk szabályozhassák.
Továbbra is létezik vetőmagokkal kapcsolatos állami szabályozás, azonban ez manapság a gazdákra vonatkozik, akiket arra kényszerítenek, hogy kiszolgáltassák magukat szabadalmaztatott, nagyvállalatok által gyártott vetőmagoknak. Az ilyesfajta szabályozás a biológiai diverzitás globális pusztításának az egyik jelentős oka. A vetőmag-monopóliumok kialakítása és azzal együtt a pénzkölcsönzők új fajának megjelenése - a vetőmagügynökök és a vegyipari vállalatok - hatalmas emberi áldozatokkal is járt.
Az öngyilkosságok Andhra Pradesh egyik körzetében, Warangalban kezdődtek. A warangali parasztok régebben kölest, hüvelyeseket és olajos magvakat termesztettek. Warangalt azonban egyik napról a másikra gyapottermelő vidékké alakították át. A gyapottermelésnek egy olyan, nem megújuló hibrid vetőmag volt az alapja, amely öntözést igényel és esendő a kártevőkkel szemben. A tőke nélküli kisbirtokosok adósságspirálba kerültek. Néhányan csak egyetlen kiutat láttak mindebből.
Ez ugyanabban az időszakban történt, amikor a Monsanto és indiai partnere, a Mahyco génmódosított Bt-gyapottal folytattak illegális terepkísérleteket. Indiában minden génmódosított növény importját és kísérleteit a környezetvédelmi törvény szabályozza, melynek pontos neve "A veszélyes mikroorganizmusok, génmódosított organizmusok vagy sejtek gyártásának, használatának, importjának, exportjának és tárolásának szabályai." Ezt a törvényt használtuk fel a Tudományos, Technológiai és Ökológiai Kutatóalapítvány nevű szervezetnél, amikor megakadályoztuk, hogy a Monsanto piacra dobja a Bt-gyapotot 1999-ben. Ez volt az oka annak, hogy csak 2002-ben kaptak engedélyt arra, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák.
A termelés költségeinek emelkedése a termény árának párhuzamos esésével az eladósodás receptje, és az adósság a földművesek által elkövetett öngyilkosságok legfontosabb okozója. Éppen ezért az öngyilkosságok a gyapotövben a leggyakoribbak, ahol a gazdák egyre gyorsabb ütemben a vetőmagipar szorításába kerülnek.
Eredetileg azért illesztették bele a Bt-gént a növény saját génkészletébe, hogy ellenállóbb legyen a kártevőkkel szemben. Azonban a Bt-gyapotban újabb kártevők jelentek meg, amelyek miatt még több növényvédő szert kellett használni. A maharashtrai Vidarbha körzetben, ahol a legmagasabb az öngyilkosságok száma, 2004-ben 0,2 millió hektár volt a Bt-gyapottal beültetett terület, 2007-ben azonban már 2,88 millió hektárra rúgott. Ugyanebben az időszakban a gazdák növényvédőszer-költsége tizenháromszorosára emelkedett.
Egy olyan kártevőellenes technológia, amely nem képes védelmet nyújtani a kártevők ellen, hasznos lehet azoknak a vetőmaggyártóknak, akik mezőgazdasági vegyületeket is gyártanak. A gazdák számára azonban öngyilkosságot jelent.
A technológia eszköz. Amikor kudarcot vall, le kell cserélni. A Bt-gyapot nem véd a kártevők ellen, és sem a gazdák megélhetését, sem pedig az életüket nem képes biztosítani. Itt az ideje, hogy a géntechnológiát felváltsa az ökológiai gazdálkodás. Itt az ideje, hogy véget vessünk az öldöklésnek.
Vandana Shiva indiai feminista és környezetvédelmi aktivista. Alapítója és igazgatója a Navdanya Tudományos, Technológiai és Ökológiai Kutatóalapítvány nevű szervezetnek.
Copyright: Project Syndicate, 2009.
www.project-syndicate.org
