Meghal Kaffka Margit és Ady Endre, március 21-én kikiáltják a Tanácsköztársaságot. Statárium, államosítás - és az iskolákban eltörlik az évvégi osztályozást, a javítóvizsgát, az érettségit.

Katonai sikerek a Felvidéken és Erdélyben. A Vörös Hadsereg kíméletlen, Szamuely Tibor élén megjelennek a "Lenin-fiúk", hogy "fölszámolják" az ellenséget. Júniusban közel a bukás: Kun Béla és a többi népbiztos Bécsbe távozik. A vörös terrort fehérterror váltja. November 16-án Horthy Miklós ellentengernagy fővezérként vonul be Budapestre.

Párizs, 1919. január 18: a győztesek arról tanácskoznak, milyen legyen a háború utáni új Európa. Az amerikai elnök, Woodrow Wilson célja a szelíd béke. A vesztesek benne bíznak. Az angol Lloyd George és a francia Georges Clemenceau kártérítést akar a háború pusztításáért. Jaj a legyőzötteknek - fogalmaz a film egyik interjúalanya.

A vesztesek küldötteit Versailles-ba hívják. Apponyi Albert gróf zárt ajtók mögött mondja el védőbeszédét. Még ő sem tudja, hogy az abszolút vesztes Magyarország lesz.

Május 7. Clemenceau számára eljött a reváns pillanata. A győztesek a német birodalom egyhetedét követelik. Az Osztrák-Magyar Monarchiát felszabdalják. Pénzben, fegyverekkel és áruval kell a jóvátételt fizetni. A szerződés rögzíti, hogy "csak Németország" felelős a háborúért. Ez a győztesek önkénye. A németek nem akarják aláírni. Scheidemann kancellár szerint "annak a kéznek, amelyik aláírja, le kell száradnia."

1919. június 28. Az aláírás napja. A Napkirály kastélya, ahol egykor kikiáltották a Német Császárságot. Clemenceau érvényesíti akaratát. Wilson álma, a Népszövetség megvalósul, de az amerikaiak beletörődnek abba, amit a franciák elértek. A tükörterembe csak az aláírás aktusára léphetnek be a vesztes hatalmak képviselői.

A győztesek büszkén állnak a kamerák elé. A vesztesek aláírják - de soha nem fogadják el. Versailles megnyitotta a kaput a következő háború számára. Hitler a békeszerződést robbanóanyagként használja föl Európa szétrombolásához.