Cigányvadászat... - Interjú az országos főkapitánnyal
A feltételezhető tettesek büntetlen előéletűek, vagy évekkel korábban voltak büntetve, amikor még a rabosítás nem járt együtt DNS-mintavétellel, ugyanis a DNS-nyilvántartásában nem találták meg őket. A rendőrség abban bízik, bármikor lebukhatnak, ha - bármilyen okból - rabosítják őket. A vadászok, mezőőrök, a katonák, a rendőrök, de még az egykori francia idegenlégiósok között is keresik a tetteseket, mert fegyverhez értő emberek lehetnek. Militáns pszichopaták. A rendőrség az FBI segítségét is igénybe vette, elkészült a tettesek személyiségprofilja, de azt egyelőre nem hozzák teljes egészében nyilvánosságra. Bencze József altábornagy, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, a tiszalöki gyilkosság után 50 millió forintra emelte annak a nyomravezetőnek a jutalmát, aki a három gyilkos merénylet elkövetőiről döntő információval szolgál. Az országos főkapitánnyal a nyomozások állásáról, az azokat hátráltató tényezőkről, a rendőrségre nehezedő média és politikai nyomásról beszélgettünk.
Decemberben még a nagycsécsi, pécsi és kiskunlacházi gyilkosságokkal, és nem kevésbé gyilkos indulatok szülte szélsőséges megnyilatkozásokkal volt tele a média. Másfél hónapig csend volt, aztán újra beindultak a halálosztók. Gyanúsítottak viszont továbbra sincsenek.
Az az igazság, ha valaki ismeri a bűnügyi, kriminalisztikai munka szabályait, akkor tudja, hogy ha egy ügy nyomozásának első időszakában nincs konkrétan gyanúsítható elkövető, akkor minden a bűnügy helyszínének rögzítésén, és azt követő információs anyaggyűjtésen múlik. Tehát nagyon nagyon kemény rutinmunka az ilyen ügyek nyomozása.
És nyilván rendkívül hosszadalmas is.
Természetesen. A nyomok, a bizonyítékok rögzítése után ezeknek az összehasonlító elemzése hónapokat vehet igénybe. Szeretném hangsúlyozni, hogy rendkívül kiterjedt nyomozást folytatunk.
A novemberben felállított ötvenfős nyomozócsoport létszámát is megemelték.
Igen. Hihetetlen mennyiségű munkát végeznek. Most van az az időszak, amikor el kell hordani a hegyet. Bizonyítékokat elemezni, értékelni. És közben folyamatosan igyekszünk megelőzni, hogy újabb támadásokra sor kerüljön. Igyekszünk megnyugtatni, megvédeni azokat a roma közösségeket, amelyeket korábban támadás ért, illetve esetleg támadás érhet. Rendszeres ellenőrzéseket szervezünk. Karácsonykor, az ünnepek alatt a mínusz 12 fokos hidegben is kint voltak a rendőreink. Emellett szükség van a lakosság önvédelmi készségére, képességére, amelyet a polgárőrség bevonásával próbálunk kialakítani.
Valamennyi romákat ért benzinpalackos és vadászpuskás akciónál két indíték merült fel általában. A megtámadottak úgy vélték, egyértelműen cigány mivoltuk miatt érte őket az életveszélye vagy halálos támadás, míg a másik oldal, akiket nem egyszer a települések jobboldali beállítottságú polgármestere képviselt, a romáknak uzsorakamatot nyújtó hitelezők bosszúját sejtette a történtek mögött. Az indítékot illetően sem lát tisztábban azóta a rendőrség?
Az uzsorakölcsön felmerült persze, hiszen köztudott, hogy a taktaközi és az ormánsági esetekből is látható, hogy sokan visszaélnek mások szegénységével, kiszolgáltatott helyzetével. Ez az egyik vonal.
De az uzsorásokat, tegyük hozzá: a többségükben roma uzsorásokat, ezeken a településeken mindenki ismeri, az ő alibijüket könnyen lehetett volna már ellenőrizni. Nem beszélve arról, hogy 10 millió forintért már régen feldobták volna őket, illetve ők is rendőrkézre juttatták volna már egymást. Ezek szerint ezt a vonalat már kizárták, amit az is mutat, hogy ugyanazokat a sorozatgyilkosokat feltételezik Nagycsécs, Tatárszentgyörgy és Tiszalök esetében.
Nem zártuk ki, azzal együtt, hogy mindent megtettünk, a szóba jöhető személyeket ellenőrizzük, és ellenőrizni fogjuk. Addig, amíg az elkövetőt nem állítottuk elő, egyértelműen nem jelenthetjük ki, hogy az uzsorakamat miatti bosszú, mint indíték kizárható. De ugyanígy nem tudom megerősíteni, vagy cáfolni a raszszista indítékot sem. Ugyanakkor ezek mellett más motívumok is felmerültek, a szerelemféltéstől a haragon át a nem uzsorajellegű elszámolási vitáig. Ilyen esetekben mindig több verziót állít fel a nyomozó hatóság. Ráadásul megmozgatta az emberek fantáziáját a díjkitűzés is. Rengeteg információt kapunk.
Piricsén a sértettek néven neveztek egy mezőőrt, akinek a vadászfegyveréből származó töltényhüvelyt találtak állítólag a házuk előtt. Ugyancsak ott a református lelkész, aki korábban a falu polgármestere volt, és jó ismeri a környék cigány uzsorásait, akik buzgó reformátusok, kizártnak tartotta, hogy ők ilyen módon, Molotov-koktéllal, vadászpuskával vettek volna elégtételt.
Én nem bocsátkoznék találgatásokba. Azt láttam, hogy bűnügyi szakma szempontból a mostani ismereteink és felkészülésünk szerint - és úgy gondolom, a magyar rendőrség van olyan felkészült, mint Európa bármelyik rendőrsége - minden tőlünk telhetőt elvégeztünk és folyamatosan végzünk. Nem maradtak lyukak, mindenre kiterjedt a figyelmünk. Akkor vagyunk a legnehezebb helyzetben, ha ezek magányos elkövetők. De csapdák sokaságát állítottuk már eddig is föl. Előbb-utóbb a csapdába bele esik, aki, vagy akik ismét próbálkoznak. Elég sok nyomot hagytak maguk után. És nem véletlenül használom a többes számot... Nagyon fontos, hogy eredményt érjünk el, mert ezek a támadások joggal tartják félelemben a roma lakosságot.
A közvélemény ennek ellenére türelmetlen; tetteseket, magyarázatot szeretne. Nem érti, hogy a más esetekben hihetetlenül gyors rendőrség, miért jár helyben a legtöbb cigányok elleni akció kapcsán,
Azért én ezt nem mondanám, hogy helyben járna a rendőrség. A pátkai Molotov-koktéllal gyújtogató három polgárőr ellen a napokban emelt vádat az ügyészség (tettestársként, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt - T. J.), a székesfehérvári kislányt súlyosan megsebesítő elkövetők is megvannak. A tarnabodi három palackhajigáló is hónapok óta előzetes letartóztatásban van.
Az említett ügyekben csak a vak nem látja a fajgyűlöletet, mint indítékot. Ismerve a magyar joggyakorlatot, ez persze édeskevés, mert szinte lehetetlen bizonyítani a bíróság előtt, hogy a népcsoporthoz, az etnikumhoz tartozás miatt érte a sértetteket a támadás.
Székesfehérváron kétségtelenül lehetett raszszista indíték. Szkinhed irányba hajló fiatalok szórakoztak azzal, hogy találomra megdobálták a romák lakta épületet. Pátka esetében nem jelenteném ki, hogy ott a cigányok, mint népcsoport elleni ellenszenv motiválta volna a Molotov-koktélok hajigálását. Ott egy régebbre viszszanyúló konfliktus eredményezte ezt. Ha viszont valamely ügyben roma sértett van, nyilván az etnikai szálat is vizsgálnunk kell. De egyértelműen kijelenteni az ügyek lezárásáig, hogy rasszista motívum állt a háttérbe, nem lehet. Mint ahogy persze azt sem, hogy nem volt ilyen.
Piricsén az is felmerült, hogy nem egyértelmű a cigányságuk miatt támadták meg a sértetteket, hanem, mert állítólag a családfő el akarta lopni az erdei vadetető tetejét. Ahogy Nagycsécsen is szóba került, hogy esetleg szerelemféltés is lehet a támadás mögött, mert az egyik áldozat, a családfő felesége, elköltözött előzőleg egy másik férfihoz.
Én nem kívánok ezekben a találgatásokban állást foglalni. A nyomozás dolga, hogy ellenőrizze a sejtéseket, információkat. A kollégák ezt is teszik, végzik a dolgukat. Jómagam is megtettem, amit lehetett: fölvettem a kapcsolatot a vadászkamara és a polgárőrség vezetőivel.
Állítólag több ezer vadászpuska van engedély nélkül közkézen.
Így van. Hosszú évek óta megoldatlanok azok az ügyek, amelyekben fegyverek tűntek el. Egyértelmű, hogy szigorítani kell a fegyvertartást szabályait. Több mint százezer vadászpuska van hivatalosan használatban, és jó néhány eltűnik ezek közül. A bírósági ítéleteknek is vissza kéne tükröznie, hogy a fegyverlopás nagyon súlyos bűncselekmény.
A keleti országrészben történt esetek kapcsán, ahol is egy száz kilométeres körben történtek a támadások, sokan úgy vélik, hogy egy szélsőjobbos akciócsoport hajtott végre ezeket. Bizonyára ellenőrizték a radikálisnak nevezett szervezeteket. Bár a Jobbik és a Magyar Gárda erőteljesen kérte ki magának, hogy összefüggésbe hozták a nevüket a romák elleni támadásokkal.
Galgagyörk kapcsán felmerült a Magyar Gárda neve, mert előzőleg ők segítettek elköltöztetni onnan egy családot. Ennek ellenőrzésére sor került akkor, és kizárta a konkrét összefüggést. Megjegyezném ugyanakkor, hogy a legális szélsőjobboldali szervezetek igyekeznek mindenben törvényesen eljárni.
Mindenesetre adnak a látszatra. Annyira azért persze nem, hogy mindenről ne a cigánybűnözés jusson az eszükbe. Ugyanakkor a gárda is kettészakadt, amelyben, gondolom, a Nemzetbiztonsági Hivatal beépített emberei hatékonyan közreműködtek. Bomlasztásuk megindult, amit mi sem mutat jobban, hogy honlapjaik tanúsága szerint egyre-másra zárják ki gyanúsnak vélt elvtársaikat. Nem lehet, hogy a kiebrudalt gárdisták igyekeznek bizonyítani ezekkel a gyáva és alattomos gyújtogatásokkal és lövöldözésekkel az alkalmasságukat?
Alighanem azok az extrém szerveződések jöhetnek számításba, akik nem bejegyzett szervezetek tagjaikén tevékenykednek.
Ezek működését titkosszolgálati eszközökkel is figyelik?
Természetesen, ha a bűnügyi rendőrség ennek szükségességét érzi, akkor megcsináljuk. Egyébként ezeknek a csoportoknak az ellenőrzése a Nemzetbiztonsági Hivatal feladatkörébe tartozik. Velük mi a romák elleni támadások nyomozásakor is együttműködünk.
Ahogy mondta, a rasszista indíték sok esetben nem zárható ki. Viszont a kiskunlacházi gyilkosság nyomozása során, ahol egy iskolás kislány fojtottak meg embertelen kegyetlenséggel, a rendőrség példás gyorsasággal ki tudta zárni, hogy a bűnbaknak kikiáltott cigány família tagja lettek volna az elkövetők. Nem kis csalódást okozva ezzel a rájuk már halált kiáltó helyi közvéleménynek.
Kiskunlacházán egy széles körű és erőteljes reagálást tapasztalhattunk, ami a bűncselekmény ismeretében teljesen érthető, hiszen egy kislány brutális meggyilkolása minden jóérzésű embert foglalkoztat. Ugyanakkor bizonyos kinyilatkoztatásokban nem ártott volna óvatosabbnak lenni, főleg a politikusoknak és a felelős beosztású embereknek. Ott viszont azonnal abba az irányba terelték az ügyet, hogy ott roma elkövetők vannak. A megnevezett cigány család férfi tagjait természetesen ellenőrzés alá vontuk. Ennek alapján teljességgel kizárható, hogy közük lenne az ügyhöz. Mi több a családfő nyomravezetői díjat tűzött ki maga is...
Állítólag voltak szemtanúk, akik látták hajnalban az utcán az iskolás lányt. Jutottak előre azóta?
Attól, hogy ebben az ügyben is, mint a kiemelt roma támadások esetében, ugrál a hátunkon a fél magyar sajtó, és esetenként a politika is, még nem leszünk gyorsabbak és hatékonyabbak. Nagy erőkkel dolgoznak a Pest megyei kollégák. Iszonyatos mennyiségű anyag gyűlt össze, legtöbbet a szakértői véleményekre várunk. Hosszú heteket, nem egyszer hónapokat. Képtelenek vagyunk tovább lépni, amíg például egy DNS-vizsgálat anyaga meg nem érkezik.
Nem éppen két fillér egy ilyen DNS-teszt.
Nagyon drága egy ilyen vizsgálat, és rendkívül lassú. Ma az ügyek zömében szakértői nyomozás zajlik. Ahhoz, hogy a rendőrség előbbre tudjon lépni, meg kell várni ezeket a vizsgálatokat. És itt ne csupán ujjlenyomat vagy fegyverszakértőről van szó, hanem az előbb emlegetett DNS-tesztekről, valamint a telefonszolgáltatóktól bekért információkról.
Miért húzódnak el ennyire ezek a vizsgálatok?
Ezt tőlük kellene megkérdezni. A szakértővel szemben rendbírtságot lehet kiszabni, ha nem tartja be a határidőt, de mire megyünk vele? A közvélemény joggal türelmetlen, a rendőrség meg tehetetlen. Ha nem életes, vagyis emberi életet követelő ügyről van szó, nem egyszer éveket kell várni egy-egy szakértői véleményre.
A Mosonyi utcai szakértői intézet nem a rendőrséghez tartozik?
Kiszervezték tőlünk pár éve. Addig az ORFK-hoz tartozott, és kiválóan működött.
Miközben a rendőrség finoman szólva nem áll mindig a helyzet magaslatán, létszámgondokkal küzd, a paramilitáns szervezetek: a biztonsági és objektumőrök, polgárőrök, gárdisták országa lettünk. Csak őrző-védő emberből 130 ezer van nálunk! (Összehasonlításul: a magyar honvédség létszáma 23 ezer fő - T. J.) Miskolcon a 40 ezer lakosú Avas-lakótelepen nem rendőrök, hanem ún. városőrök járőröznek, amiért az önkormányzat havi 20 milliót fizet a pesti cégnek. Munkájuk főleg a romák megrendszabályozásából áll. A miskolci rendőrkapitány (aki szerint decemberben és januárban minden rablást romák követtek el Miskolcon, és akit e kijelentése miatt előbb beosztásából felállított, majd másnap - egyebek között egy mellette tartott szimpátitatüntetés hatására, ahol megyei és városi MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők a szélsőjobbal együtt "demonstráltak" - visszahelyezett a miniszter utasítására a rendőrfőkapitány - T. J.) azt nyilatkozta, ha ők 20 milliót forintot kapnának, akkor sem tudna több rendőrt a közterületre állítani, mert azt a pénzt másra, például az informatika fejlesztésére kéne fordítania.
A legtapasztaltabb rendőrök hagyták el a céget, mivel jobban jártak anyagilag, ha 25 év munkaviszony után, viszonylag fiatalon nyugdíjba mentek, mintha tovább dolgoztak volna. Tavaly mód volt arra, hogy aki úgy gondolta, visszakéredzkedhetett, 161-en éltek ezzel a lehetőséggel. Ma a tiszthelyettesek átlagéletkora 27 év, és ez példa nélkülien alacsony egész Európában. Az önmagában nem gond, hogy egy településen a polgárőrség, a városőrség is részt vállal a közbiztonsági feladatok megoldásában, hiszen az nem kizárólag a rendőrség kompetenciája, mivel a közbiztonság kollektív társadalmi termék. Közösen hozzuk létre, és csak közösen tudjuk javítani is. Vegyük tudomásul, hogy a közbiztonsági helyzet nem ok, hanem okozat. Okozata mindazoknak a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális problémáknak, így a munkanélküliségnek, az elszegényedésnek, amelyek a települések hátrányos helyzetét okozzák. A hátrányos helyzet olyan szubjektív közbiztonsági érzetet eredményez a lakosságban, amelyeket nem igazolnak vissza a bűnügyi statisztikák. Vagyis rosszabbnak hiszik az emberek a közbiztonságot, mint amilyen az a valójában.