Merkel, Obama demokratikus dilemmája: szabad-e, kell-e, érdemes-e megtenni mindazt, ami fizikailag, technikailag lehetséges. Nyilvánvalóan nem. Ilyen fenntartásai, korlátai a joggal (is) gyurmaként bánó Fidesznek nincsenek.

Jó volt odamenni. Az erdei iskolába, amit bár a tanárok még így neveztek hivatalosan, tekintve, hogy ez már nem alsó osztály volt, ahonnan minden nap, estefelé különböző vállalkozó kedvű (értsd: Erzsikét lekenyerezni vágyó, amúgy hullafáradt, ideges, elnyűtt) szülők fuvarozták haza őket fülledt, kohószerű, émelyítően édes szagú kocsikban, mivel mégse kelljen szegény gyerekeknek idegen helyen aludni, ide már kiköltöztek egy hétre, úgyhogy, legalábbis ami őket, Sziránóékat illeti, ez már rég nem erdei iskola volt (még mit nem és pfuj!), hanem osztálykirándulás. Na azt csinálják a nagyok, úgy hírlett, a gimnazisták is így nevezik, mikor ezt csinálják, még ha ők már teljesen mást csinálnak is ilyen alkalmakkor.

Öt belépővel 53 tagúvá bővült a Magyar Teátrumi Társaság (MTT), a Csepeli Színház, a Nemzeti Színház, a Szabad Tér Színház, a Szegedi Pinceszínház és az Újvidéki Színház kérte felvételét. Az érdekvédelmi szervezet hétfői tisztújító ülésén újraválasztották az elnököt, Vidnyánszky Attilát és öttagúra nőtt az elnökség is.

Egész élete összefonódott az atomerőművek és az atomlobbi elleni küzdelemmel. Szűkebb hazájában, Alsó-Szászországban a kezdetektől, 1977-től kivette a részét a gorlebeni atomhulladék-tároló elleni tiltakozásokból, az élőláncokból és ülősztrájkokból. Ezzel a háttérrel érthető, hogy Rebecca Harms, az Európai Parlament zöldpárti frakciójának társelnöke meglehetős szkepszissel tekint a paksi nukleáris erőmű tervezett felújítására és bővítésére.

Az utolsó jelenetben Marcel arcán sátáni vigyorral, agresszív felhorkanások kíséretében, egyre gyorsabb ütemben hajigálja a köteteket a kályhába. Van valami félelmetes a félkegyelmű, legtöbbször csak makogó fiatalember lángok által megvilágított, átszellemült tekintetében. A Katona József Színház Dilettánsok című bemutatójának egészére, a záróképpel ellentétben, nem a féktelen düh, hanem a kiábrándultság a jellemző.

Túl erős a verseny, túl kevés az utas és túl alacsonyak a jegyárak – ezzel magyarázta a Ryanair, hogy szeptember után ismét figyelmeztetnie kellett befektetőit a diszkont-légitársaság egyre olvadó nyereségére. Az ír vállalat várhatóan 500-520 millió euró közötti profitot ér el a március végével záruló üzleti évében, holott eredetileg 600 milliós tervet dédelgettek. Egy évvel korábban 569 milliós volt a nyereség, azaz a vészharangok kongatása még nem lenne időszerű. Másként látják ezt a részvényesek: a Ryanair árfolyama hétfő délután már 12 százalékos mínuszban volt a dublini tőzsdén, és a légi közlekedési szektor többi szereplője is a zuhanni kezdett az európai fapadosok körében piacvezető ír cégtől érkező rossz hírek hallatán. A Ryanair azonban még így is pluszban jár az idén, árfolyama év eleje óta 18 százalékkal erősödött, és ennek alapján a cég 7,67 milliárd fontot ér.

Bár a nagyobb bevásárlóközpontok építését korlátozó úgynevezett plázastop 2014-ben kifut, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) zárószavazásra váró kereskedelmitörvény-módosítása továbbra is szinte lehetetlenné tenné jelentősebb méretű élelmiszerüzlet kialakítását a városközpontokban. Az elképzelés szerint a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek a települések centrumaiban ezután csak úgy kezdhetnék meg a működésüket, ha meghatározott számú parkolóhelyet létesítenek. Igaz ugyanakkor, hogy konkrét számot nem tartalmaz a dokumentum. A jelenleg érvényes kormányrendelet alapján ez 100 négyzetméteres eladóterű üzletig, minden tíz négyzetméterenként egy, e fölött viszont minden megkezdett húsz négyzetméterként egy várakozóhelyet kellene biztosítani. E szerint például egy háromszáz négyzetméteres üzletnek összesen 15 autót kell parkoltatni az üzlet előtt.

Sarkalatos törvényként kétharmaddal megszavazta az Országgyűlés Puskás Imre és Ékes József, két fideszes képviselő szerencsejátékokról szóló törvény módosítási javaslatát. E szerint az illetékes miniszter immár pályáztatás nélkül adhat koncessziót kaszinónyitáshoz azok számára, akiket úgynevezett „megbízható szerencsejáték-szervezőnek” tartanak, teljesíti az erről szóló kritériumokat. Megbízhatónak azt tekintik, aki valamennyi közteherre vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettségének mindig eleget tett, egyszer sem esett harminc napot meghaladó késedelembe. Egyik bankszámláján sem lehet azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indulhatott ellene végrehajtási eljárás. Tevékenysége alatt nem történhetett olyan jogsértés, amely miatt ötmillió forintnál nagyobb bírsággal sújtották. Ezenfelül legalább tíz éven keresztül kellett szerencsejátékot szerveznie Magyarországon.

„A krikett a vallásom, és Sachin Tendulkar az istenem.” A sportág rajongóinak kedvelt mondása szépen illusztrálja: az indiai klasszis az ütős játék emblémáinak egyike. Jellemző, hogy annyiszor hasonlították a teremtőhöz, hogy interjúiban reagálnia kellett a felvetésre: „Nem vagyok a krikett istene. Ő sohasem követ el hibát, én igen.”

Nem tudom, hányan figyeltek föl a múlt héten a házaspár vitájára, amelyet egy dokumentumfilmben a Budapesten született magyar feleség folytatott szlovák férjével az észak-szlovákiai Zsolnán.

A szíriai polgárháború teszi égetően felháborítóvá a kérdést: miért nem lehet védelmet adni azoknak az embereknek, akik a polgárháborúk következtében, faji, etnikai, vallási vagy pusztán politikai okokból válnak áldozatokká? Líbia esetében a beavatkozás rezsimváltáshoz vezetett, ami az ENSZ-tagállamok jó részének intésként szolgált. Oroszország is sokszor hivatkozik erre, amikor a szíriai beavatkozás ellen emel szót.

Négy kiemelkedő, környezetvédelemre szakosodott amerikai tudós nyílt levélben állt ki a nukleáris energia hasznosítása mellett – a NASA szakértője, James Hansen, a Carnegie Institution munkatársa, Ken Caldeira, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója, Kerry Emanuel és Tom Wigley, az Adelaide Egyetem munkatársa.

Romániában máris az év sportolójaként ünneplik Simona Halepet, aki idei – egyben pályája hatodik – tornagyőzelmét aratta Szófiában. (Az egyiket a Római Teniszakadémián érte el.)

Bár a globális vízproblémáért aligha a vécék a felelősek, azt az ellentmondást mégis nehéz feloldani, hogy egy átlagos európai polgár több vizet küld le naponta a vízöblítéses toaletten, mint amennyit egy afrikai család havonta felhasználhat. A különbség nemcsak azt jelzi, hogy milyen igazságtalanul osztja el a világ a globális környezeti javakat, hanem burkoltan arra is utal, hogy a következő „vízválság” olyan irányból fenyeget, ahonnan nem is várnánk.

Már azt is szabályozni akarja az Európai Unió, hogy mennyi vizet lehet felhasználni a vécékben öblítéskor. Erről az EurActiv hírportál számolt be, és az információ futótűzként terjedt az interneten. A következtetés mindannyiszor lesújtó volt: az EU-nak nincs jobb dolga, mint efféle pitiáner ügyekkel foglalkozni, elég már a brüsszeli bürokráciából.

Alapvetően védekező, gyakran zsarolható helyzetben volt a magyar külpolitika 2012-ben. A legrosszabb osztályzatot az EU-val fenntartott kapcsolatokban érdemelte ki – derül a külkapcsolati bizonyítványból, amelyet kedden mutat be a Haza és Haladás Alapítvány.