A magyarországi forradalmak sorában, a nagy jelentőségű és mindnyájunk számára oly kedves fülkeforradalom után egy újabb forradalom zajlik mostanság, a sörforradalom. Ennek lényege, hogy az egykor kézműves módon előállított italt jórészt ismét kézműves módon készítik; látszólag nem nagy innováció. Pedig de.

„A Siklóssy": olyan ez, mint a Nagy Brehm. Aki foglalkozott valaha, akár csak egy icipicit is a főváros történetével, első és megkerülhetetlen forrásként alighanem Siklóssy László könyvét, a Hogyan épült Budapest?-et vette a kezébe. Ebben a munkában ott van minden, ami a város szerelmeseit érdekelni szokta: az Andrássy út és a kisföldalatti kiépítése, a Tabán jövője körüli végtelen huzavona, vagy éppen a Belváros elpusztítása.

Olaj, oligarchák, Odüsszeusz azonosítóval közlekedő forradalmár, sztrájk, titkosszolgálatok, szenvedélyes viszonyok, emberrablás, világtörténelmi fordulópont, parádés finálé. És persze Eraszt Fandorin.

Agárdi Péter az egyetemi oktatásban alighanem megkerülhetetlen politika- és kultúrtörténeti könyvet tett le az asztalra.

A magyar diplomácia a II. világháború utáni évtizedekben gúzsba kötve táncolt. Részint külső körülmények okolhatók a sodródó, igazodó külpolitika mozgásterének szűkösségéért, de mi magunk is sokat tettünk azért, hogy a kis országok számára osztott, mégoly kevés kártyát is kiejtsük a kezünkből.

Ilyen interjú ebben az évben már nem lesz – mormolhattuk magunk elé a Simicska Lajossal készült, a nemzeti együttműködés rendszerét hímivarsejtügyi keretben értelmező beszélgetés olvasása után.

A tömegkultúra egyik legkiválóbb védelmezője az elitista értetlenkedéssel szemben az Egyesült Királyság egyik legfontosabb szépírója, Nick Hornby.

Szemfényvesztő dizájn, elképesztő mellékletek, applikációk, UV-fény és könyvbemutató koncertek – mi mindenre van szükségük manapság a kiadóknak, hogy könyvvásárlásra csábítsanak? Átalakult a piac vagy befellegzett a papíralapú könyvnek?

A cím új magyar bestiáriumot ígér, de az ­első mondatokból kiderül, hogy a régi fenevadak nosztalgikus megénekléséről van szó.

Némi gőggel szoktam mondani: az végezzen el menedzsertanfolyamot, akit nem tanított meg az édesanyja köszönni, kommunikálni, öltözködni, viselkedni, egyáltalán: tájékozódni a világban, helyet és irányokat találni a közösségekben.

Lényegében csak elrontani lehet egy sportévkönyvet abban az esztendőben, amelyikben eldől, a magyar labdarúgó-válogatott negyvennégy év után ott lehet az Európa-bajnokságon, a jégkorongcsapat feljut az A csoportba, Cseh ­László végleg a legnagyobb magyar úszók ­közé emelkedik (s teszi ezt úgy, hogy – egyelőre – nem szerzett olimpiai aranyérmet), ­Imre ­Géza, a legszimpatikusabb és -szerényebb hazai klasszisok egyike, pedig negyvenévesen világbajnok lesz. És akkor csupán helyhiátus miatt nem soroljuk tovább, hogy Hosszú Katinka, a veszprémi kézisek BL-fináléja, a kajak-kenu úgy általában, és...

Az Argumentum Kiadó ma mutatja be az Országos Széchényi Könyvtárban az új Gelléri-kötetet (Femicska csókjai), amelyben eddig könyvben meg nem jelent írásait és jelentős pályatársak róla írt laudációit gyűjtötték össze.

Kulcsár István külpolitikai újságírónál a Szovjetunióról kevesen tudtak többet. Washingtoni tudósító is volt. Neve védjeggyé vált abban az időben, amikor vasárnaponként nemigen lehetett kihagyni ebéd után a Harminc perc alatt a Föld körült.

Minél szörnyűbb valami, annál nehezebb valóságközeli, egyszerre érzékletes és árnyalt képet adni róla; s a népszerű és egyszerű, politikailag kényelmes képzetekkel és mítoszokkal szembeszállni. Ungváry Krisztián a legeltökéltebb és legjobban felfegyverzett szembeszállók egyike. Erről tanúskodik ez a könyv is, amely a történelem legszörnyűbb háborújának magyar szempontból legérzékenyebb részével foglalkozik. Azzal, amit a magyar hadsereg a keleti front mögött, megszállóként tett.

Tengeri kígyóvá vált a Magyar polip. A fideszes „posztkommunista maffiaállam" bemutatására vállalkozó sorozat a harmadik részénél tart. Ha minden igaz, ezzel vége is: nem lesz ráadás. Súlyos könyv. A tanulmánykötet debütáló darabja 2013-ban nem egészen 430 oldalon jelent meg, a mostani már kis híján eléri a 600-at. A szerzők száma is nőtt, közelít a harminchoz.