Abbamaradtak a tárgyalások a német partnerekkel arról, hogy az állami MVM 48 százalékra növelje részesedését az ország második legfontosabb áramtermelőjének számító, kiemelkedően nyereséges Mátrai Erőműben. A jól húzó energiacégek átvétele nem megy olyan könnyen, mint korábban gondolták.

A német hátterű ELMŰ-ÉMÁSZ csoporthoz kerül a Tigáz üzleti gázkereskedelmi üzletága. A magyar állam, vagy a hozzá közel álló MET tehát nem tudott versenyképes ajánlatot adni a kormányzati eszközökkel tönkretett hazai energiaipar eme továbbra is nyereséges üzletágáért. Az olasz tulajdonú Tigáz októbertől ingyen adja át a Főgáznak a lakossági ellátást, így onnantól már csak gázhálózatai maradnak Magyarországon.

Annak ellenére, hogy a közműhivatal egy év alatt közel 40 százalékkal csökkentette a szolgáltatók költségeiben "elismert" gázárat, ez továbbra se gyűrűzik be a lakossági rezsibe. A paksi bővítés megtérülését borúsabban látó Regionális Energiagazdálkodási Központ vezetője, Kaderják Péter szerint a Rothschild Bankháznak a beruházást jó üzletként tálaló, a kormány által sűrűn hivatkozott tanulmánya talán kicsit irányított, de végül is minden eredmény a kiinduló értékek beállításától függ.

A tavalyi év egészében történetének messze legnagyobb, közel háromszázmilliárd forintos veszteségét érte el Magyarország legnagyobb cége, a Mol: ezen belül a negyedik negyedévben közel félezermilliárd vált köddé. A viszonylag kedvező korábbi negyedévek után most köszönt be az olajcéghez igazán a több mint másfél éve zajló olajárzuhanás. Eszközeik értékét több mint félezermilliárd forinttal csökkentik. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató mindazonáltal tökéletesen nyugodt, és bizakodással tekint a jövő elébe.

Jelentősen rontják Lázár János pozícióit a kancelláriaminiszter energia­piaci elképzeléseit fúró, Seszták Miklós köré csoportosuló iparági szakemberek. Az állami energiaszolgáltatást és a paksi stratégiát illetően is „ellenkoncepcióval" győzködik a kormányfőt - nem is sikertelenül.

A múlt heti, összességében csökkenő nemzetközi olaj- és üzemanyagárak, illetve a gyengülő dollár miatt a jövő szerdán akár tovább is csökkenhetnek az üzemanyagárak. A pénteki heves árugrás azonban nem túl jó előjel a jövőre nézve, így emiatt a lépés most akár el is maradhat.

A kormány növelné az állami szervek és vállalatok autóflottájában az elektromos meghajtásúak arányát. A Külgazdasági és Külügyminisztérium legutóbb nyilvánosságra került beszerzésében ez a szemlélet még kevéssé érhető tetten.

A előre tervezetthez képest egy héttel korábban, január 25-én a szlovák-cseh hátterű Energetikai Központ már felhagyott az elmúlt négy év során árkedvezménnyel magához csábított közel 15 ezer háztartás áramellátásával. A hatóság által ekkor már kijelölt átvevő szolgáltatók így a tervekhez képest egy héttel korábban kezdték meg az érintettek ellátását. Így mindenki megúszta áramszünet nélkül. Igaz, mindezt a hatóság csak ma, közel két héttel a történtek után közölte.

A héten megfordulhat a hetek óta tartó üzemanyagárzuhanás, és akár 2 forinttal is emelkedhet a benzintarifa. Igaz, nemzetközi szakértők középtávon inkább további esésekre számítanak.

Az E.ON és az EDF Démász önként, az Elmű-ÉMÁSZ pedig a közműhivatal utasítására fogadja vissza a tönkrement Energetikai Központhoz átszerződött egykori lakossági fogyasztóit.

A többi áramszolgáltatótól eltérően az Elmű-ÉMÁSZ nem jelentkezett be önként az Energetikai Központ (EK) területükön élő, február 1-től ellátatlan lakossági áramfogyasztóiért - tudtuk meg. Mivel azonban az E.ON és az EDF Démász önként csak a saját területén lévő EK-ügyfeleket veszi vissza, a közműhivatal minden bizonnyal kötelezni fogja az Elmű-ÉMÁSZ-t saját egykori ügyfelei újbóli ellátására.

Az E.ON és az EDF Démász hivatalosan is bejelentkezett a tönkrement Energetikai Központ területükön élő áramfogyasztóinak visszavételére. Az Elmű-ÉMÁSZ szintén elhivatott pórul járt egykori ügyfeleik áramszolgáltatásának folyamatos fenntartása iránt.

Anyagilag ellehetetlenült, ezért február 1. után közel 15 ezer lakossági fogyasztója számára nem tudja már fenntartani az áramellátást az Energetikai Központ Zrt. A közműhivatal most küzd annak érdekében, hogy az érintettek áramellátása a jelzett határnapon túl is megszakadásmentesen fennmaradjon.

Januártól az állami Főgáz veszi át az E.ON jelenlegi lakossági és kis céges - úgynevezett egyetemes - gázvásárlóinak ellátását. Noha zökkenőmentes átállást ígérnek, az Orbán-kormány államosítási lendülete egy rendkívüli zárószámlát azért csak befúj az érintett ügyfelek postaládájába.

A Magyar Hírlap szerint Jávor Benedek azért Vajnai Attila cégével készíttetett elemzést a paksi bővítés hatástanulmányáról, mert akár az ördöggel is összefogna a beruházás megakadályozásáért.

A hazai nagyvállalatoknak alig egy hónapjuk maradt arra, hogy elvégeztessék épületeik kötelező energetikai átvilágítását.

Sem a szabadságharcos kommunikáció, sem a kreativitás nem segít az Orbán-kabineten, ha az Európai Bizottság csütörtökön úgy foglal állást, hogy a paksi bővítés az uniós jog alapján közbeszerzés-köteles beruházásnak minősül. Úgy tudjuk, a kormánynak ennek ellenére nincs alternatív forgatókönyve.

Lázár János szerint a magyar kormánynak nincs oka aggodalomra amiatt sem, hogy Brüsszel a paksi bővítés beszerzéseinek felfüggesztését kérte a nemzetközi tender elmaradása miatt. A miniszter a konstruktív egyeztetésekben bízik.

Egyre kedvezőbb csoportszintű nyereségadatokat ér el Magyarország legnagyobb cége, a Mol. Most a finomítás hozza a számokat, a kitermelés az alacsony olajár miatt továbbra is szenved.