Az átvevő cégek az áramért nem kérhetnek magasabb árat a helyileg engedélyezettnél. A hivatal ezek után függetlenül attól, hogy elegendő számú önkéntes felajánlás beérkezett-e, kijelöli az érintett háztartások ellátó új cégeket.
A cseh és szlovák hátterűnek mondott Energetikai Központ 2011-ben jelent meg a hazai lakossági piacon, a törvényi lehetőségeket kihasználva alternatív lakossági áramszolgáltatóként. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó bizonyos kényelmetlenségekért – például élő ügyfélszolgálat hiánya, internetes számlakezelés – bizonyos mértékű áramszámla-kedvezményben részesül. Ehhez nincs szükség semminemű átszerelésre, csak a számlát kapjuk mástól. A mérő, a hálózat tulajdonosa marad az addigi.
|
| Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság/archív |
Az energetikai központ az áramárból 3 és 6 százalékos kedvezményt kínált. De mivel az áramszámlának az áram ára csak mintegy felét teszi ki, ez a kedvezmény valójában másfél és három százalékra jött ki. Piaci megfigyelők szerint ügyfélkörüket elsősorban házaló ügynökök segítségével bővítették, de így se sikerült túlságosan nagy népszerűségre szert tenniük. Lapunknak adott nyilatkozataikban általában 20 ezer körüli ügyfélről adtak számot. A Népszabadság már két éve felhívta a figyelmet arra, hogy a cég nyilvános 2013-as cégmérlege is a zavaros tulajdonosi hátterű társaság gazdálkodásának ellehetetlenüléséről tanúskodik.
Ám mivel a cég ténylegesen mostanáig ellátta fogyasztóit, a jelek szerint a magyar illetékeseket – a közműhivatalt és a cégbíróságot – nem zavarta különösebben. Az Opten céginformációs adatai szerint 2014-ben a cég árbevétele 800 millióról 1,2 milliárdra bővült, vesztesége pedig 350 millióról 65 millióra mérséklődött. A tőkét viszont nem rendezték, a vagyonmutató mínusz 320 millió forinton állt, ami de facto csődhelyzetet mutat. Ugyanakkor a társaság jogilag máig rendben működik.
A mostani csőd erőteljesen emlékeztet a fénykorában kétszázezer lakossági felhasználót ellátó EMFESZ nevű alternatív gázszolgáltató 2011 elején bekövetkezett csődjére.
A hatóság akkor egyfajta árverést hirdetett a hátrahagyott – és horribilis végszámlákkal fenyegetett – ügyfelek átvételére. Ennek nyomán a korábbi főgázosok a Tigázhoz kerültek és viszont. Bár ez a tarifában szintén nem jelent meg, így utólag sokan az egész eljárás értelmét kétségbe vonták.
A lakossági árampiacon immáron csak a Magyar Telekom van jelen alternatív lakossági szolgáltatóként, de tavaly ez a tőkeerős, német hátterű cég is leadta már lakossági gázfogyasztóit: őket az állami gázszolgáltató vette át.
Az alternatív energiaszolgáltatás lehetőségét az EU által is szorgalmazott liberalizáció teremtette meg. Ám a jelek szerint a lakossági rezsicsökkentéssel folyamatosan a kigazdálkodható szint alá ígérő Orbán-kormánnyal egyik se bírta tartani a lépést.
Így a piac a Magyar Telekomtól is azt várja, hogy előbb-utóbb – a mostaninál jóval rendezettebb körülmények között bár, de – szintén átadja lakossági áramfogyasztóit annak, aki kéri. Talán ez eddig csak azért nem történt meg, mert a korábbi kormánytervekkel ellentétben az állami áramszolgáltató egyelőre nem jött létre.
A szakértők mindazonáltal azt mondják, hogy a végső engedélyesi eljárás alapján szinte bizonyos, hogy az érintett fogyasztók mindennemű áramkimaradás nélkül vészelhetik át a február első napját. Igaz, az Energetikai Központ által eddig biztosított árkedvezményt elfelejthetik.
