Jelenleg 18 ezer ponton 15 ezer fogyasztót látnak el, tavaly októberben még 20 ezer ügyfelük volt. A bizonytalanságok mögött komolyabb problémák állhatnak: a 2011-ben indult társaság pénzügyi helyzete cudar. Tavalyelőtti vesztesége negyvenmilliós árbevétele közel ötszörösére rúgott. 2013-ra a veszteség megkétszereződött, bár az árbevétel közel milliárdosra hízott. A cég saját tőkéje viszont mínusz 254 millió forint lett.
Ilyenkor azonnal dönteni kell a feltőkésítésről vagy a megszüntetésről, de a cégadatokban egyiknek sem leltük nyomát. Valéria Fára Lábadyová szerint egy induló vállalkozás első évei értelemszerűen veszteségesek, mivel létre kell hozni a rendszereket, ki kell fizetni az ügyféltoborzó ügynököket, ezért anyacégüktől tagi kölcsönt kaptak. (Megjegyzendő: a tagi kölcsön nem tőke.) A társaság bízik a lakossági árak stabilizálódásában – tette hozzá.
Az Opten adatai szerint a társaság a cseh Robert Zagozdzonhoz köthető szlovák Energy Supplier No 1. nevű cégtől áprilisban átkerült a szintén szlovák Enesofthoz. Emögött két ismeretlen szlovák magánszemély és egy átláthatatlan Seychelle-szigeteki cég áll. Az Energetikai Központ honlapján ugyanakkor még tegnap is az Energy Supplier No 1. szerepelt tulajdonosként, és az Energy Supplier No 1. honlapjáról sem törölték a magyarországi utalásokat.
Az új részvényes mögött a társaság képviselője szerint a térségi energiaiparban sikeres, a szükséges szakmai és gazdasági ismeretekkel rendelkező vállalkozók állnak, Robert Zagozdzon már nem szerepel a tulajdonosok között – fűzte hozzá. Kutatásaink szerint az új vezérigazgató, René Greben és Robert Zagozdzon több cégben is együtt dolgozott.
A tulajdonosváltást gond nélkül jóváhagyó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál az ügyhöz annyit fűztek hozzá, hogy ha egy cég nem tudja ellátni fogyasztóit, „végső menedékesként” akkor is mindenki hozzájut az energiához. (Az EMFESZ hasonló előzményeket követő összeomlásakor hosszas egyeztetések után leosztották az alternatív gázcég több százezer ügyfelét.)
Az alternatív lakossági áram- és gázszolgáltatást végző Magyar Telekom a szeptember 1-jétől központilag 5,7 százalékkal csökkentett áramárakra vetítve is fenntartja árkedvezményeit – tájékoztatták lapunkat a német hátterű távközlési csoportnál. Távközlési csomagjaik mellé tehát továbbra is jár a térségi áramdíjakra vetített 5, illetve 8 (a teljes számlára vetített 2,5 és 4) százalékos kedvezmény.
A központi gázdíjak áprilisi 6,5 százalékos csökkenését szintén követték a különböző csomagokhoz kötött 3, illetve 5 százalékos kedvezményekkel. Jelenleg 107 ezer áram- és 67 ezer gázfogyasztójuk van, utóbbiak száma kismértékben csökken. A német hátterű társaság árbevételének ma már több mint egytizede származik az energiából. Bár korábban kiszállással fenyegettek, néhány, például Rogán Antal vagy Lázár János nevéhez fűződő törvénymódosítás rendre könnyített a helyzetükön. Így ma már reményteli üzletágként tekintenek az energiára.
 |
Homályos a jövőkép az alternatív szolgáltatóknál
Móricz-Sabján Simon |
Az Elmű-Émász alternatív áramszolgáltatása, az úgynevezett online tarifa ellenben nem követte sem a mostani, sem a tavaly novemberi lakossági díjcsökkentést. Elmondásuk szerint a szerződésekben tájékoztatják az ügyfeleket, hogy tarifájuk alakulása a piactól, és nem a kormányzati döntésektől függ. Közműhivatali vizsgálat miatt új jelentkezőket jó ideje nem fogadnak. Néhány ezer ilyen fogyasztójuk közül bárki visszaléphet a hatósági ár alá, de szavaik szerint a lehetőséggel kevesen éltek.
A mától érvényes 3,3 százalékos lakossági távhőárcsökkentést bejelentő rendezvényén Németh Szilárd fideszes rezsibiztos az alternatív szolgáltatókról elrettentő példaként tett említést. Megfogalmazása szerint – bármit jelentsen is ez – „volt olyan a Gyurcsány–Bajnai-időszakban, amikor a magyar családok még a hatósági árnál is olcsóbban szerezhették be a szabad piacról az energiát”.
Kérdésünkre, hogy szerinte az alternatív szolgáltatók ma már nem biztosítják-e a mindenkori árhoz viszonyított kedvezményt, nemmel felelt, ellenben úgy vélte, ezek a cégek „stikliztek”, mert „elfelejtették tájékoztatni” fogyasztóikat, hogy az átszerződéssel kilépnek a szabad piacra, és ezért 2013 elején „sokan nem értették, náluk miért nem érvényesül a rezsicsökkentés”. Németh Szilárd utóbbi állítása nem érintkezik a valósággal. 2013 elején az akkor működő alternatív energiaszolgáltatók mindegyike követte a kormányzati rezsicsökkentést.
Az említett problémák kizárólag az Elmű-Émász ezután publikált online tarifás szolgáltatása kapcsán merültek fel, a tavaly novemberi központi áramárcsökkentéskor. A két piaci alapú lakossági energiaszolgáltató továbbra is tartja a lépést a kormányzati rezsicsökkentéssel. Igaz, egyre nehezebben. Ez alapján pedig elmondható, hogy a Fidesz-politika középpontjában álló rezsicsökkentés alapja nem csupán a kormányzati akarat, hanem a piaci árak csökkenése.
Elveszik az MVM-től a Főgázt
A Főgáz fele, amit az állami MVM tavaly a központi költségvetés 41 milliárdjából vásárolt meg, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül az MFB-hez kerül, csakúgy, mint a Főgáz jelenleg a fővárosi önkormányzatnál lévő másik fele – derül ki egy tegnapi kormányhatározatból. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek kell kidolgoznia, miként léphet az állam a „leghatékonyabb” módon az áramés a távhőpiacra. (Eddig a gázt is idesorolták.) Az MVM közgyűlése pedig arról döntött, hogy az EU kötelezvényei miatt a magyar–szlovák gázvezetékben birtokolt 50 százalékukat megveszi a vagyonkezelő, s mivel a vezetékcég másik fele az MFB-é, ez a cég is egy térfélre kerül.
