A kormányzati pozíció az egyik illetékes kormánypolitikus szerint azért is védhető, mert a Rothschild-csoport tanácsára felfogadott német ügyvédi iroda, a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó cég közreműködésével zajlott a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó valamennyi jogi lépés.
„Ha Brüsszel nem emelt vétót 2014 januárjában, miért emelne most?”
– kérdezett vissza forrásunk.
Ugyanakkor, ahogyan arról már tegnapi írásunkban beszámoltunk, akad olyan, a brüsszeli körökben otthonosan mozgó kormánypárti politikus is, aki szerint gyakorlatilag vége van a Paks-történetnek, mint ahogy a Déli Áramlatnak is vége lett.
Brüsszel: Fel kell függeszteni a paksi bővítést!
Lázár János szerint a magyar kormánynak nincs oka aggodalomra amiatt sem, hogy Brüsszel a paksi bővítés beszerzéseinek felfüggesztését kérte a nemzetközi tender elmaradása miatt. A miniszter a konstruktív egyeztetésekben bízik. Részleteket korábbi cikkünkben olvashatnak:>>>
– Ez megkönnyebbülés is – állította, hiszen így távolabb kerül Magyarország az oroszoktól. Egy másik informátorunk azt mondta, már hónapokkal ezelőtt kapott jelzéseket a magyar kormány arra vonatkozóan, hogy a Paks2 projekt „nem fog menni". Akkor még az volt a hírek mögött, hogy az orosz fél esetleg tudja finanszírozni a beruházást.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A Népszabadság információi szerint az elmúlt 24 órában tovább gyengültek az Orbán-kormány esélyei az Európai Bizottságnál Paks ügyében zajló eljárásban: tegnap nem volt vita a belső piacért felelős főigazgatóság írásban előterjesztett jogi véleményéről, amelynek opponálására már csak néhány óra maradt.
Amennyiben a biztosok ellenvélemény nélkül elfogadják a jogi álláspontot, akkor ki fogják nyilvánítani, hogy a paksi bővítési beruházás az uniós előírások alapján közbeszerzés-köteles projektnek számít. Mivel pedig a kormány közbeszerzés nélkül döntött az üzlet odaítéléséről (azaz verseny nélkül engedett be egy EU-n kívüli szereplőt az uniós közbeszerzési piacra), már csak a jogsértés megszüntetéséről és a szankciókról lehet majd alkudozni.
A kormány által példaként említett korábbi esetben, amikor az üzemanyag-szállítás miatt keveredtek vitába a Bizottsággal, lényegesen nagyobb volt a mozgástér: Orbánék mindenben engedni kényszerültek ugyan (az orosz fél beszállítói monopóliumának húszéves időtartama a felére csökkent, és kikerült a szerződésből a kiégett fűtőelemek oroszországi visszaszállításának lehetősége), de magát a szerződést meg lehetett menteni. Most viszont – a mindkét ügyet behatóan ismerő EP-képviselő, Jávor Benedek szerint – sokkal nehezebb kompromisszumot találni, hiszen azon, hogy nem volt pályáztatás, utólag nem lehet változtatni. Amennyiben az Európai Bizottság szabálytalannak ítéli a beruházást, akkor az oroszokkal megkötött három megvalósítási megállapodást föl kell bontani, ki kell írni egy nemzetközi tendert, és a megváltozott műszaki tartalomnak illetve időzítésnek megfelelően az egész előkészítési-engedélyezési procedúrát újra kell indítani. Önmagában a tender kiírása és kiértékelése is minimum egy évig tart, az eljárások megismétlése pedig további éveket vesz igénybe.
– Az ügy kimenetele a versenyjogi főigazgatóság előtt a tiltott állami támogatás gyanújával indult vizsgálatra is hatással van: ha a Bizottság úgy találja, hogy a projektben van állami támogatás, akkor a támogatás tényét jóvá kell hagyatni Brüsszellel, szabálytalan beszerzés állami támogatása viszont nem hagyható jóvá – vagyis
a finanszírozás ügyében indult vizsgálatot is el fogjuk bukni
– fogalmazott Jávor. Ez azonban az egész beruházást kérdésessé teszi: üzleti alapon (azaz kizárólag a piaci áramárra bízva a megtérülést, és eltekintve mindenfajta állami garanciától) senki nem akar atomerőművet építeni Magyarországon.
Ha az uniós közbelépés nyomán Paks II lekerül a napirendről, a pénzügyi mérleg – Szél Bernadett, az LMP frakcióvezető-helyettesének kalkulációja szerint – gyászos lesz.
A beruházást előkészítő Teller- és Lévai-projekt 13 milliárd forintba került. A kormány a költségvetésből idén 28 milliárd forintot költ a tervezésre és az engedélyezésre, a jövő évi büdzsében pedig 113 milliárd szerepel erre a célra, miközben a 10 milliárd eurós hitelkeret 10 százaléka is felhasználható az előkészületekre – vagyis összesen akár 4-500 milliárdnyi közpénz is elszállhat úgy, hogy sosem lesz belőle új atomerőmű.
