A hatóság szerint is zuhant a gázár, a lakosság mégsem érzi

Annak ellenére, hogy a közműhivatal egy év alatt közel 40 százalékkal csökkentette a szolgáltatók költségeiben "elismert" gázárat, ez továbbra se gyűrűzik be a lakossági rezsibe. A paksi bővítés megtérülését borúsabban látó Regionális Energiagazdálkodási Központ vezetője, Kaderják Péter szerint a Rothschild Bankháznak a beruházást jó üzletként tálaló, a kormány által sűrűn hivatkozott tanulmánya talán kicsit irányított, de végül is minden eredmény a kiinduló értékek beállításától függ.

Tavaly egyetlen év alatt köbméterenként közel 80 forintról kevesebb mint 50 forintra csökkent a közműhivatal által a gázcégek költségeiben "elismert" lakossági földgázár - mutat rá a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) tanulmánya. Ez azt jelenti, hogy a hatóság szerint a szolgáltatók körülbelül 80 forint helyett immáron köbméterenként mintegy 50 forintért is be tudják szerezni a lakossági gázt. Kérdésünkre, miszerint akkor miért nem csökkentek ezzel együtt a lakossági gázárak, a REKK képviselői az anyagot bemutató sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, hogy ennek vizsgálatára nem tértek ki. Kaderják Péter, az intézet vezetője - az energiahivatal első Orbán-kormány alatti főigazgatója - hozzátette: mivel számításaik szerint a hazai energiacégek a nemzetközi olaj- és gázárzuhanás dacára az elismertnél továbbra is drágábban vásárolják a gázt, az elszámolható költségek csökkentésével főként a társaságok helyzete romlott. Beöthy Ákos kutató munkatárs valószínűsítette, hogy az árak változatlansága az egyéb elismert költségek emelése óeredőjeként jöhet ki.

A REKK becslése szerint a Magyarországra behozott gáz árát immár csak 40 százalékban befolyásolhatják a nemzetközi olajárak: a tarifa 60 százaléka immáron a gáztőzsdék változását követi. Igaz, az árszabályozás 25-75 százalékot vesz figyelembe. Ez a REKK szerint nem feltétlenül fedi a teljes valóságot, de kétségtelen, hogy az olajár szerinti meghatározásból fokozatosan haladunk a gáztőzsdék alapján képzett árak felé.

A lakosságin kívüli, szabadáras gázpiacon ennek megfelelően tényleg esésnek indultak az árak - figyelmeztetett Kaderják Péter. Ismét beindultak az eddig jobbára őrlángon tartott hazai gázalapú áramtermelők is. Ide sorolható például (a nemrég a kormányfő-közeliként ismert MET tulajdonába került) Dunamenti Erőmű. Ha a piaci gázárak tartósan a lakosságiak alá süllyednének, bizonyára megjelennének a hatóságinál olcsóbb energiát kínáló alternatív lakossági szolgáltatók - vélekedett. (Más szakértők szerint ugyanakkor a lakossági tarifák még mindig jóval alacsonyabbak a piaciaknál, tehát erre egylőre vajmi csekély az esély. Annál is kevésbé, mert az elmúlt évek során sokkal inkább az alternatív lakossági energiaszolgáltatási modell csődje körvonalazódott.)

Noha a nemzetközi áramtőzsdéken is zuhanás tapasztalható, ezeknél a magyar árak jócskán, a némethez képest például akár 50 százalékkal is magasabbak. Ennek oka Kaderják Péter szerint, hogy túl szűk az országot Ausztriával és Szlovákiával összekötő villamosenergia-vezeték.

Annak kapcsán, hogy a kormányzat legújabban a Rothschild Bankháznak a paksi bővítést megtérülő beruházásként bemutató tanulmányára hivatkozva érvel a terv mellett, a korábban legalábbis hasonló alaposságú, de kevésbé derűlátó elemzéseket közzétevő REKK vezetőjeként Kaderják Péter úgy tartja: szerintük a jövőbeni megtérülés eredménye lényegében az alapparaméterek beállításától függ. Ők korábban nem egy, avagy néhány alapmutatót vettek számba, hanem mondhatni végtelent, amennyiben interaktív grafikonjukon az elemzők akár tetszőlegesen változtathatják az értékeket, amiből így rendre más-más megtérülési eredmény fakad. Ebből a szempontból csak annyit rögzítettek: több esély látnak arra, hogy a beruházás sose térül meg. Ebből a szempontból a Rothschild-tanulmány "talán kicsit tendenciózus", de mivel ők már a maguk elemzésével előrukkoltak - amin a Rothschild-anyag se változtat -, így a továbbiakban nem kívánnak más elemzésekről véleményt alkotni. Annak kapcsán, hogy a minap a Magyar Hírlapnak adott interjújában egyértelműen kiállni látszott az atomerőmű-bővítés mellett, Kaderják Péter leszögezte: a témáról szóló vita teljes mértékben értelmes, ugyanakkor az EU ezzel kapcsolatos aggályai miatt a magyar kormány üzleti modellje több ponton megkérdőjeleződött. Kerekes Lajos kutató főmunkatárs ugyanakkor jelen pillanatban nem ismer az atomberuházásnál sokkal megtérülőbbnek látszó energetikai fejlesztési modellt.

Az épp újraszabályozás előtt álló hazai megújulóenergia-iparban további fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy 2020-ra elérjük az általunk vállalt, a teljes hazai energiafogyasztásra vetített 14,65 százalékos arányt. Ez 2014-ben 10,3 százalék volt, aminek kis mértékű növekedése nagyrészt a teljes energiafogyasztás csökkenésének tudható be. A hazai "megújulóenergia-ipar" 70 százaléka továbbra is faégetésből nyeri ki az energiát. Ráadásul ennek nagy részét is a háztartási felhasználás teszi ki. Felhívták a figyelmet, hogy ha 2020-ra netán még a 13 százalékot se érnénk el, az már uniós büntetést vonna maga után.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér