Fejlettek és fejlődők, élénkítők és megszorítók csatájává alakult a húszak csoportjának (G20) moszkvai tanácskozása. A globális GDP kilencven százalékát adó országok azt mérlegelik, hogy az amerikai, a japán és a brit jegybankok gazdaságélénkítő politikája következtében nem gyengülnek-e egyes valuták a kelleténél jobban, mások, elsősorban a feltörekvő államok kárára. S közben borulni látszik a 2010-es alku is a deficitek és államadósságok csökkentésének mértékéről.

Az adójóváírás visszaállítását, a nyugdíjak megadóztatását, környezeti és ingatlanadó kivetését ajánlja a magyar kormány figyelmébe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely Irány a növekedés címmel adott ki új jelentést az ipari államok reformpályájáról.

A globális GDP kilencven százalékát adó Húszak Csoportjának (G-20) tagjai nem próbálkoznak meg azzal, hogy egymással rivalizálva gyengítsék valutáik árfolyamát a versenyképesség növelésére, de nem is adják fel a jelenlegi monetáris politikát. A pénzügyminiszterek és a jegybankelnökök mától két napon át Moszkvában tárgyalnak az élénkítés és megszorítás elegyéről is.

Minél hamarabb, de ésszerű, egymásra épülő döntések sorozatán keresztül kellene létrehozni a bankuniót Európában, amely több mint felügyelet, s logikus felismerése annak, hogy az integrált bankrendszer nem működhet integrált szabályozás nélkül – írja szerdán közreadott elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Január végén a monetáris tanács négy külső tagja leszavazta a három belsőt - derül ki a szerdán közzétett jegyzőkönyvből. A vitán elhangzott: a kamatcsökkentés érdemben nem segíti a növekedést, viszont magában hordozza a magasabb infláció kockázatát.

Vissza kell térni a magyar sztorihoz, s most már erre lehetőség is van – ütött meg bizakodó hangot, mint utóbb kiderült, egyedüliként Cséfalvay Zoltán államtitkár a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Pénzügyi csúcstalálkozó XII. – Mission Possible című konferenciáján. Szerinte a sztori lényege, hogy a magyar kis nyitott gazdaság, tehetséges munkaerővel, tőkevonzó képességgel.

Az alacsony gazdasági növekedés és a magas finanszírozási igény miatt a kockázatok is nagyok, mondta Simor András, az MNB hamarosan távozó elnöke, akit aggaszt az alacsony beruházási ráta, a gyenge export, a befektetőket elbizonytalanító politikai döntések sora, és a monetáris politikának üzenő Állami Számvevőszék.

A fiskális stabilitással és a reformokkal a magyar kormány megteremtette a növekedés alapjait, mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár egy keddi budapesti konferencián, de a külföldi elemzők szerint a gazdaság a politika rossz minősége miatt nem hozza a várt eredményeket.

Az euró erejétől a gazdasági élénkülés jegybanki támogatásáig terjedően szerteágazó témákat vitattak meg Londonban és Frankfurtban csütörtökön. Mario Draghi európai jegybankelnöknek sikerült gyengítenie az eurót, bár nem utalt rá, hogy ez volna a célja.

Felvillanyozta a befektetőket pénteken, hogy Kínából és Európából is inkább kedvező hírek érkeztek a feldolgozóipar állapotáról. Az Egyesült Államokban pedig januárban 157 ezer munkahelyet teremtettek, nagyjából az előrejelzéseknek megfelelő mértékben, miközben kiderült, hogy novemberben és decemberben sokkal több állás keletkezett, mint a korábbi gyorsjelentések feltételezték.

Miért kell játék a disznónak, és miért vágták ki a szőlőinket? Lehet-e egyetlen állam az Európai Unió a jövőben? Ilyen jellegű kérdésekre ad rövid és érthető válaszokat a Napvilág Kiadó által publikált ismeretterjesztő kötet.

Alaposan meglepte az elemzőket az amerikai gazdaság negyedik negyedévi teljesítménye. A bruttó nemzeti termék (GDP) az 1,1 százalékos várt növekedés helyett 0,1 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest.

Jó hangulatot teremtettek a négyéves csúcsokat bevevő részvénypiacokon, ám most már aggodalmakat is keltenek a recesszió, a lassú növekedés és a magas munkanélküliség ellen fellépő jegybankok.

Amíg szól a zene, táncolni kell. Nemcsak a bálokban, hanem az üzleti életben is. A következmény pedig az a hitel- és adósságválság, amely a szemünk előtt bontakozott és bontakozik ki. E befektetői szabály lényegét Chuck Prince, a Citigroup korábbi vezére ragadta meg ilyen frappánsan 2007 nyarán. Mindenki sejtette, hogy a zene egyszer elhallgat, csak azt nem tudta, mikor. S amíg dőlt a lé, nem lehetett kiszállni.

Az eurózóna 2013-ban is recesszióval fog küzdeni – ez áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán publikált, az októberi előrejelzést frissítő prognózisában. Tavaly ősszel még szerény növekedést feltételeztek a nemzetközi pénzügyi szervezet szakértői az európai közös valuta térségében. Most úgy látják, eltelik némi idő, mire a jobb állampapír-piaci hangulat és a kedvezőbb banki likviditási helyzet átterjed a reálgazdaságra.

Kornai János, a Harvard Egyetem, a Collegium Budapest, a Corvinus Egyetem emeritusz professzora minden túlzás nélkül a legsikeresebb és legnagyobb hatású magyar közgazdász, 85 éves. A szocializmus politikai gazdaságtanának kidolgozásával, a rendszerek sajátosságainak tudományos leírásával világhírre tett szert. Születésnapjára tudományos konferenciát szerveztek tisztelői és barátai a Corvinus Egyetemen.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,2 milliárd eurót bocsát Athén rendelkezésére, miután áttekintette Görögország gazdasági helyzetét. Az EU már decemberben odaígérte a maga részét, összesen 49 milliárd eurót, ha a görög kormány hozza a megtakarításokat.

Másfél évre visszatekintő csúcsszintekről ereszkedtek lejjebb kedden a globális részvényindexek, ahogy a befektetők hangulata változik az amerikai költségvetési viták kimenetelét illetően.

Az Eurostat hétfőn publikált adata szerint novemberben is csökkent az ipari termelés Európában, amikor egyébként a munkanélküliség is rekordszintre emelkedett. Az elemzők és a hitelminősítők azonban kezdik elhinni, amit a kormányok mondanak, hogy a válság mélypontján túljutott az eurózóna.

A rendkívül magas munkanélküliség olyan tragédia, amelynek hatásait alábecsültük – mondta Jean-Claude Juncker, az eurócsoport távozó elnöke. Szavai jól tükrözik egyben az unión belüli népvándorlási folyamatokat is.