Vissza kell térni a magyar sztorihoz, s most már erre lehetőség is van, mondta a HBLF konferenciáján Cséfalvay Zoltán államtitkár. A sztori lényege, hogy a magyar kis nyitott gazdaság, tehetséges munkaerővel, tőkevonzó képességgel. Visszatérni erre a pályára pedig a költségvetési stabilizáció és a rugalmasságot hangsúlyozó munkaerő-piaci reformok nyomán lehet, tette hozzá, azzal együtt, hogy kijelentette: az adóreform lezárult, kialakult az a rendszer, amely a jövedelmeket kevésbé, a fogyasztást inkább terheli. Leszögezte: amíg ez a kormány van hivatalban, addig a büdzsé hiánya a GDP három százaléka alatt marad. Az Európai Unióval kialakult feszültséget azzal magyarázta, hogy egy kis nyitott gazdaság csatlakozott egy nagy, zárt térséghez, de a feszültség oldódik és a túlzottdeficit-eljárás lezárulása után megszűnik.

A meghívott külföldi elemzők abban egyetértettek, hogy örvendetes a kormány elkötelezettsége az alacsony költségvetési hiány mellett, hiszen az államadósság rátája továbbra is magas. Ám a kiigazítás minősége sok aggasztó kérdést vet fel. Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselője megerősítette, hogy idén stagnálhat a gazdaság, de ennél súlyosabb dilemma, hogy miközben a szomszédos országok elérték vagy meghaladták a válság előtti növekedési ütemüket és potenciális növekedési iramukat is, addig Magyarország e tekintetben lemaradt. Ennek következménye, hogy legjobb esetben csak stabilizálódhat magas szinten az államadósság. A politika megváltoztatására azért is szükség van, hogy gyorsuljon a növekedés és az adósságszint csökkenjen.

Az elemzők – Leila Butt, a Standard and Poor’s Magyarországért felelős igazgatója, Peter Attard Montalto, a Nomura, Raffaella Tenconi, a Bank of America és Timothy Ash, a Standard Bank munkatársa – inkább a bizalom hiányát említette, ami az unortodox gazdaságpolitika következménye. Mindannyian azt mondták, hogy nem lehetséges hitel nélkül újraindítani a növekedést, vagyis kiszámítható környezetet kellene kialakítani a külföldi befektetők számára is. Timothy Ash szerint ezért nem működnek a reformok, nincs beruházás, nincs hitel, minél hamarabb békét kellene kötni a bankokkal, a külföldi üzleti körökkel. Peter Attard Montalto szerint pedig nem hihető, hogy lezárult az adóváltoztatások korszaka, mert a növekedés hiánya miatt a költségvetésben további kiigazításokra lesz szükség.

A magyar gazdaság kicsit kedvezőbb megítélése, könnyebb finanszírozhatósága azzal magyarázható az elemzők szerint, hogy a nagy jegybankok könnyítési politikája nyomán rengeteg pénz keres magas hozamot a világban, de ez a folyamat hamar visszájára fordulhat.

A kiszámíthatóság, a hitelesség és a bizalom légköre nélkül nem lehet növekedés, s ha nincs növekedés, az eredmények sem sokat érnek – mondta Járai Zsigmond volt jegybankelnök. Az MNB mozgásterét korlátozottnak ítélte, de úgy fogalmazott, lehetséges, hogy más jegybankokhoz képest kevesebb eszközt vetett be. A stabilizálásban komoly szerepet tölthet be, támogathatja a gazdasági növekedést, de a mai konfliktusok a kormánnyal negatívan hatnak a befektetési környezetre. Nem stratégiai megállapodásra kellene jutni, hiszen a kormánynak és a jegybanknak is a gazdaság érdeket kell szolgálnia. A jegybank függetlensége kulcskérdés. Túlzott reményeket Járai nem táplál abban a tekintetben sem, hogy az új jegybankelnök megindíthatná a növekedést. De a növekedési fordulathoz idő kellene, kiszámítható kormányzás mentén.

A gazdasági fordulat szükségességéről, a bizalom visszaszerzésének időigényéről, a tartós leszakadás veszélyéről beszélt Bajnai Gordon volt kormányfő is, aki jelenleg három súlyos problémát észlel. Az első: az Orbán-kormány valóságérzékelésének a hiánya. Ennek bizonyítására azt hozta fel, hogy a 2010 októberében a 2015-re előre jelzett bruttó nemzeti termék 18,5 százalékkal nagyobb volt, mint a 2012-ben előrevetített adat ugyanarra az esztendőre. Ötezer milliárd forinttal kisebb lesz a GDP két év múlva. Idén is recessziót él át a magyar gazdaság, miközben a térség országai már növekednek.

A másik súlyos gond éppen a kormány által teremtett pénzügyi stabilitással van. A GDP három százaléka alatt tartani ugyanis csak úgy tudja a büdzsé hiányát, hogy lényegében felszámolta a nyugdíjrendszer második pillérét. Ráadásul nem lehet tudni, hogy e nyugdíjvagyon államosításából folyó kiadásokra fordított pénz hova tűnt.

A harmadik aggodalom a beruházás. A ráta 16-17 százalékra esett, lényegében szűkül a termelés bázisa.

Korszakváltást szorgalmaz Bajnai Gordon, de nemcsak az Orbán-rendszer gyakorlatával szakítana, hanem a megelőző időszak „fiskális alkoholizmusával” is. A 2014-es választások után, ha rajta múlik, bizalomerősítésen, beruházásélénkítésen alapuló programot hirdetne meg, új foglalkoztatás- és oktatáspolitikát valósítana meg, szakítana az egykulcsos adóval és a minimálbér nettó részének csökkentésével. Megtartaná és továbbfejlesztené azonban az önkormányzati rendszer átalakításának folyamatát, ám a mainál demokratikusabb formában.

Kitért még az uniós támogatás körül folyó számháborúra is. Leszögezte: a kormány ért el részsikereket a brüsszeli költségvetési vitában, de a lényeg az, hogy 4,8 milliárd euróval kevesebb forrás áll majd rendelkezésre 2014-től 2020-ig, s ez a pénz hiányozni fog.