Hét állami erdőtársaság vezetője is hárommillió forintot keres havonta, kétszer annyit, mint Orbán Viktor. A korábbi kétmilliós plafont az erdészetek túlnyomó többségénél átlépik. A kormány tavaly ősszel engedélyezte az állami cégek vezetőinek béremelését. A legnagyobb vállalatoknál így negyvenötszörös a fizetéskülönbség a legjobban és a legrosszabbul kereső alkalmazott között.

Bejelentkezett az MSZP vezetésére Szanyi Tibor, aki négy éve már próbálkozott, és akkor a szavazatok harmadát megszerezte. Ha egyedüli kihívó lesz, a Tóbiás Józseffel elégedetlen küldöttek voksaira most is számíthat. De úgy hírlik, a korábbi pártvezetők egy része Molnár Gyula volt újbudai polgármestert látná szívesen a szocialista párt élén.

Véletlenül küldte el a rendőrség a belvárosi ingatlanügyben folyó nyomozás megszüntetéséről szóló határozattervezetet a Fővárosi Törvényszékre. Erre a megállapításra jutott az ügyben folytatott parancsnoki vizsgálat.

Jelentős esélyt látunk arra, hogy az ellenzék nagyobb támogatottságú szervezetei nem néznek szembe kötelességükkel, és inkább a 2014-es kudarcos és káros összefogás megismétlésére törekszenek – áll abban a jelöltállítási stratégiában, amelyet szombaton fogadott el az ellenzéki Együtt országos tanácsa.

Közvetlenül választott államfő, kormány alá rendelt ügyészség, öt év alatt megduplázott egészségügyi bérek – ezt tervezi a Demokratikus Koalíció. Gyurcsány Ferenc pártelnökkel nem csak az új program részleteiről beszélgettünk.

Nem szavazhatnak a budapestiek arról, hogy a főváros pályázzon-e a 2024-es nyári olimpia megrendezésére – határozott a Kúria, felülírva a Fővárosi Választási Bizottság korábbi, engedélyező döntését.

A rendőrség megszüntetné a nyomozást a belvárosi ingatlanügyben, mondván: nem történt bűncselekmény. Csakhogy a döntés joga az ügyészségé, amely ragaszkodik a nyomozás folytatásához. A rendőrség mégis megküldte álláspontját a Rogán Antal és Juhász Péter közötti pert tárgyaló bíróságra.

Olyan terület megszerzéséhez segítette hozzá Garancsi István cégét az állami Eximbank, amelyre az államnak is szüksége lehet. Legalábbis ha komolyan vehető Budapest olimpiai pályázata, amely több létesítményt oda képzel el. De nem kell ahhoz olimpia, hogy Garancsi jól járjon.

Fideszes politikusok rasszistázták a valaha jogvédőként dolgozó Szabó Tímeát, egy jobbikos képviselő bejelentkezett a miniszterelnök gázszerelőjének. Baromság, ultrafeminizmus, ibizai kocsma – a parlamenti jegyzőkönyvekből szemezgettünk.

A 2024-es olimpiai pályázat és a városligeti múzeumi negyed elutasításáról szóló népszavazási kérdést is jóváhagyta a Fővárosi Választási Bizottság. Az előbbit a budapesti rendezést ellenző civilek, az utóbbit Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere kezdeményezte.

Nyolcvanmillió forintból indít korrupcióellenes pénzalapot az Igazmondó Alapítvány. A cél, hogy gyanús ingatlaneladásokat akadályozzanak meg pályázat kikényszerítésével. Az elképzelés máris összehozott három, korrupciós ügyek feltárásában jártas ellenzéki politikust.

A Wallis-csoport tulajdonosáig, Veres Tiborig vezetnek el annak a hétfői számunkban ismertetett óbudai sportfejlesztési programnak a szálai, amellyel egy offshore cég is jól jár.

A belvárosi ingatlanügyben nyolc hónapja tartó nyomozás sarokpontja, hogy az önkormányzat formálisnak tűnő bérleti szerződések alapján nyújtott vételárkedvezményt. Ez a gyakorlat azóta sem változott. Az az ügyvédi iroda, amely most áron alul szerezhet meg egy Deák téri helyiséget, bérletidíj-csökkentést is kapott.

Orbán-rendszerről nem, Orbán-rezsimről viszont beszélhetünk – állítja Körösényi András, a Magyar politikai rendszer 25 éve című kötet szerkesztője. A politológus szerint Magyarország már nem liberális demokrácia, de demokrácia.

Puch László egykori MSZP-pénztárnok családtagjainak cégétől bérel irodát közpénzből két szocialista képviselőnek az Országgyűlés. Fideszes politikusok pedig éppen a törvényben engedélyezett maximális összegért találtak maguknak megfelelő helyiséget. Az állam több mint 300 millió forintot költ képviselői irodák bérlésére évente.

A kormányzáshoz erő kell – e gondolatra fűzhető föl leginkább Gyurcsány Ferenc röpirata, amelynek közzétételét csütörtökre, a Demokratikus Koalíció negyedik születésnapjára időzítette a volt miniszterelnök. Arra jutott, hogy a választóknak 2014 tavaszán az erő fontosabb volt, mint az általuk kínált demokratikus alternatíva, amelynek nem volt meggyőző vezetése: nem az önkényt választották, hanem az erőt a gyengeség helyett.

Schmuck Andor pártja már megszűnt, ám a szervezet által leadott ajánlások miatt egy éve folyó nyomozás során még mindig nem hallgattak ki egyetlen gyanúsítottat sem. Pedig a Terézvárosban gyűjtött szociáldemokrata aláírások nagy része hamisnak bizonyult. Nem igényel logikai bravúrt rájönni, honnan kapták őket.

A gasztronómián keresztül próbálja bemutatni az Európába érkező menekültek hazáját tíz budapesti étteremben az Artemisszió Alapítvány akciója, a Körítés.

Több mint négy év után megszűnhet az egyházak parlament általi elismerése. A kormány közzétette az egyházügyi törvény módosítását, ez alapján ismét bírósági eljárásban vennék nyilvántartásba a vallási közösségeket. Így volt ez a rendszerváltás óta, egészen a gyóntatófülkéig is elérő 2010-es forradalomig. A változtatásokra most azért van szükség, mert a jogszabály minden lehetséges fórumon elbukott: az Alkotmánybíróságon, a Velencei Bizottság és a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt is.

A magyarok mindössze 46 százaléka ért egyet azzal, hogy Budapest pályázik a 2024-es olimpia megrendezésére – derül ki az Ipsos kutatásából. Ez alacsonyabb arány a korábbiaknál, miközben a NOB a legfontosabb bírálati szempontok közé sorolja a lakosság támogatását.