Pótvizsgán megoldott egyházi feladat

Több mint négy év után megszűnhet az egyházak parlament általi elismerése. A kormány közzétette az egyházügyi törvény módosítását, ez alapján ismét bírósági eljárásban vennék nyilvántartásba a vallási közösségeket. Így volt ez a rendszerváltás óta, egészen a gyóntatófülkéig is elérő 2010-es forradalomig. A változtatásokra most azért van szükség, mert a jogszabály minden lehetséges fórumon elbukott: az Alkotmánybíróságon, a Velencei Bizottság és a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt is.

Az eredetileg a KDNP által beterjesztett törvényjavaslatot a Fidesz indítványára a parlament a 2011. júliusi elfogadása előtt pár órával gyökeresen átírta. A kereszténydemokraták három kategóriába sorolták volna a vallási közösségeket, de a törvény végül csak 14 egyházat nevesített, a többi elismerését a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlésre bízta. Ezzel kezdődött a jogszabály azóta tartó kálváriája. A módosítás az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget ugyanúgy megfosztotta egyházi jogállásától, mint az adventista, buddhista és iszlám közösségeket. A parlament később további tizennyolc felekezetet elismert ugyan, de mások mellett Iványiék sem kerültek közéjük. Az elutasított közösségek egyszázalékos felajánlásokat sem gyűjthettek.

Erdő Péter bíboros Kövér Lászlóval és Semjén Zsolttal a Katolikus Karitász korábbi szolidaritási akcióján Koszticsák Szilárd / MTI

A törvényt az Alkotmánybíróság először közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette, a kormányoldal azonban nem bizonytalanodott el, az ügy érdemét nem befolyásoló módosításokkal újra megszavazta. Az Ab később többször alkotmányellenesnek találta a szabályozást, amely miatt a strasbourgi bíróság is elmarasztalta Magyarországot keresztény, buddhista és zsidó szervezetek beadványára. A testület megalapozottnak találta tizenhat vallási közösség kárigényét, ezek összértéke milliárdos nagyságrendű, és a kormánynak még nem is sikerült mindegyikükkel megállapodnia.