Ennek némiképp ellentmond, hogy a magyar ipar termelésének 22 százalékát, a teljes exportunknak pedig a 13 százalékát adja az autóipar, benne a két nagyágyú, az Audi és a Mercedes, és a két kisebb testvér, a Suzuki és az Opel. Nem piskótáról van tehát szó, bárhogyan is próbálják bagatellizálni az ügy magyar gazdaságra vonatkozó hátrányos hatásait a politikusok.
Varga Mihály azt ugyanakkor – első kormányzati politikusként – elismerte, hogy egészségtelen és hosszú távon káros a magyar ipar és export krónikus függése az autóipartól. Mindenesetre az általa alternatívának tekintett hagyományos ágazatok, mint a gyógyszeripar, az orvosi műszerek, gépipari alkatrészek gyártása sok reménnyel nem kecsegtet a kieső bevételek pótlását illetően.
A botrány közepette Varga Mihály szerint a munkahelyek megtartása a legfontosabb, a miniszter az ügy erkölcsi vetületével nem is kívánt foglalkozni. A dízelmotorok hatékonyságának köszönhetően Európa a korábbinál jóval kevesebb olajat fogyaszt – érvelt a tárcavezető a technológia jövője mellett.
|
Orbán Viktor egy Audi TT Roadsterrel ismerkedett a győri gyárban 2014 novemberében.
Balogh László / Reuters |
Az Audi a teljes magyar export csaknem 9 százalékát adja, tavalyi forgalma 2200 milliárd forint volt, ennyit hozott a konyhára az itt legyártott közel kétmillió motor és 160 ezer A3-as és TT modell.
Az ügynek iparágon belül egy hatalmas nyertese máris van: az amerikai elektromosautó-gyártó Tesla, amely a „zéró emisszió, zéró kompromisszum” mottó jegyében lapzártánk után adja át első vásárlóinak a 2012 óta várt új városi terepjáróját, a Model X-et, amely a botrányban megégett Audik méltó alternatívájának ígérkezik, és nem csak tudásban, de a felvett megrendelések számát tekintve is.
A sors fintora, hogy a Volkswagen épp a botrány kirobbanása előtt, a frankfurti autókiállításon jelentette be, hogy maga is nagy energiát fordít az elektromos autók fejlesztésére, a tervei szerint 2020-ig húsz ilyen modellel szélesíti e téren szegényes kínálatát. Egy dologban „közösködik” a Tesla és a VW, no meg a Kecskeméten is gyártott Mercedes, nevezetesen a Miskolcon hatalmas üzemet építő japán Takata életveszélyes légzsákjaival futó autók tömeges visszahívásában, amit a Bloomberg híre szerint frissen rendeltek el az Egyesült Államokban, de feltehetően másutt is ezrével futnak az utakon járművek a balesetveszélyes légzsákkal a műszerfalukban.
|
| Fotó: Wolfgang Rattay / Reuters |
A többi között Svédországban is, ahol az ügyészség hamarosan vizsgálatot rendel el a dízelbotrány ügyében. Amerikában előbbre tartanak, ott az FBI már kezébe is vette a szálak felgöngyölítését. Az ott hamis típusigazolvánnyal futó 482 ezer Audi és Volkswagen tulajdonosai közül többen csoportokba szerveződve már perre mentek, a szándékos megtévesztés miatt biztos nyerési esélyekkel.
Globális méretekben nézve viszont szerény vigaszként hat az ügyészségi vizsgálat alá vont volt VW-vezérigazgató, Martin Winterkorn helyére pénteken megválasztott Matthias Müller friss bejelentése, miszerint a 11 millió, adathamisító szoftverrel ellátott autó közül nem mindegyikben dolgozott élesben a program. Müller azt is jelezte, hogy napokon belül megszületik a műszaki megoldás arra, miként alakítsák át a botrányban érintett autók vezérlését, hogy azok minden környezetvédelmi előírásnak meg tudjanak felelni.
Kiderült az is, hogy a Volkswagen csoport az egész világon visszahív minden olyan kétliteres dízelmotort, amelybe bekerült az adathamisító szoftver. Azt egyelőre nem közölték, hogy a visszahívás során mit csinálnak a motorokkal.
Új seprű, avatott kézben
Matthias Müller, a VW-konszern új vezérigazgatója az NDK-ból érkezett. Pontosabban Karl-Marx-Stadtban született 1953-ban, de a iskoláit már nyugaton, az Audi (akkor még Auto Union) székhelyén, Ingolstadtban végezte. A cégnél szerszámkészítő gyakornokként kezdte pályáját, s ide tért vissza 1984-ben, miután a müncheni műszaki egyetemen programozói diplomát szerzett.
Az Audi A3 gyártásigazgatójaként indult a karrierje, majd Martin Winterkorn Audi-főnökké történt 2002-es kinevezése után gyorsan tört föl a hivatali ranglétrán, ő felelt az Audi és a Lamborghini modellek fejlesztéséért.
Winterkornnak a VW-csoport vezérigazgatójává történt 2007-es előléptetése után magasabb pozíciókat töltött be, majd 2010-ben rá bízták a Porsche irányítását. Itt kimagasló eredményeket ért el, a profitot öt év alatt 62 százalékkal növelte, s a cég az idén elérheti a 200 ezres eladási rekordot is.
A hűvös, arisztokratikus Winterkornnal szemben Müllert közvetlen, mindenkivel szót érteni tudó szakembernek tartják, aki erős háttérrel is rendelkezik, maga mögött tudhatja a konszern fő meghatározó tulajdonosai, a Piech és a Porsche család, valamint Alsó-Szászország tartomány feltétlen támogatását.
