A rendező város kiválasztásakor az eddigiekkel szemben nem az lesz a döntő, melyik város nyújtja a legmegfelelőbb infrastruktúrát, hanem az, hogy melyik pályázó akarja igazán az olimpiát – mondta Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, amikor szerdán bejelentette: a szervezet elfogadta Budapest, Hamburg, Los Angeles, Párizs és Róma pályázatát. Toronto egy nappal korábban visszalépett.

Ha csakugyan a helyiek lelkesedése számít, a magyar pályázat készítői aggódhatnak. Az Ipsos februárban – a BOM a Magyar Sportért Alapítvány megbízásából készített kutatásban – még azt mérte: a lakosság 60 százaléka támogatná, ha Budapest megpályázná a játékok rendezési jogát. A Nézőpont Intézet augusztusi felmérése már arról szólt: a megkérdezettek 49 százaléka helyesli, 42 százalék ellenzi az olimpiarendezés ötletét.

Az Ipsos szeptemberi, lapunk birtokába jutott közvélemény-kutatása – amelyet az Együtt rendelt meg – ennél is borúsabb képet fest. Az ezerfős reprezentatív felmérés alapján a népesség 46 százaléka ért egyet a pályázattal, 41 százalék van ellene, míg 13 százaléknak nincs véleménye. (Országos kutatásról van szó, de általános vélemény, hogy a vidéki helyszínek miatt célszerű ilyet végezni.)

Ez ugyan azt jelenti, hogy az olimpiapártiak relatív többségben vannak, ám ez a NOB elvárásait nem elégíti ki. Már a reménybeli budapesti játékok hatástanulmánya is az egyik fő veszélyforrásként tálalja a társadalmi támogatás változását, illetve a 60 százalékos arányra utalva azt állítja: „a jelenlegi támogatottsági mérések biztatóak, azonban ennek stabil fennmaradása elengedhetetlen egy sikeres pályázathoz”.

Ennél is tovább ment Szalay-Berzeviczy Attila, az olimpiarendezést szorgalmazó BOM elnöke, aki korábban azt nyilatkozta a Népszabadságnak: a támogatók arányának illene 75 százalék fölé menni. Arra, hogy ez nem lehetetlen, elég a Boston helyett beugró Los Angeles példáját hozni, ahol a lakosság 77 százaléka helyesli a pályázatot. A NOB egyébként nem bízza másra a kutatások elvégzését: a pályázó városok mindegyikében maga készít felmérést, amelynek időpontját nem hozza nyilvánosságra.

Az Ipsos adataiból az is kiderül: a megkérdezettek 51 százaléka indokoltnak tartaná, hogy a pályázatról népszavazás döntsön. Ám erre nem mutatkozik kormányzati akarat, sőt a hatástanulmány inkább potenciális veszélyként tekint a referendumra. Miközben Hamburgban novemberben megkérdezik az ott élők véleményét. Pataki Márton, a kutatást megrendelő Együtt politikusa lapunknak azt mondta: az eredményekből az látszik, hogy az olimpiarendezés megosztó ügy, ráadásul a támogatók aránya csökken.

A NOB elvárásaira hivatkozva hozzátette: ilyen közhangulat mellett Budapestnek nincs esélye elnyerni a rendezés jogát, ezért a kormánynak azonnal le kellene állítania az előkészületeket, vagy népszavazást kellene kezdeményeznie.