galéria megtekintése

Kétszer annyit keresnek a főerdészek, mint Orbán Viktor

23 komment


Bita Dániel

Hét állami erdőtársaság vezetője is hárommillió forintot keres havonta, kétszer annyit, mint Orbán Viktor. A korábbi kétmilliós plafont az erdészetek túlnyomó többségénél átlépik. A kormány tavaly ősszel engedélyezte az állami cégek vezetőinek béremelését. A legnagyobb vállalatoknál így negyvenötszörös a fizetéskülönbség a legjobban és a legrosszabbul kereső alkalmazott között.

Hogyan duplázhatná meg másfél millió forintos fizetését Orbán Viktor? Például úgy, hogy átveszi a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. irányítását.

A társaság 439 embert foglalkoztat, az ott dolgozók átlagkeresete 237 ezer forint, míg Sulyok Ferenc vezérigazgató alapbére ­havi bruttó hárommillió.

Nem kirívó esetről van szó: hét állami erdőgazdaság vezérigazgatója keres havonta hárommillió forintot, és a mind­össze 89 embert alkalmazó Veszprémi ­Erdőgazdaság Zrt. vezetője, ­Schumacher Ferenc is 2 millió 750 ezer forintos bért kap. A huszonkét állami erdőtársaság közül mindössze kettő vezetője keres kevesebbet a kormányfőnél, míg tizenhétnél a vezérigazgató fizetése meghaladja az Orbán által meghirdetett kétmillió forintos plafont.

 

Mindez azokból az adatokból derül ki, amelyeket a Népszabadság kért ki az állami tulajdonú vállalatoktól. Nemcsak a vezetők fizetésére voltunk kíváncsiak, hanem a három legjobban és legrosszabbul kereső munkavállaló bérére is, hogy megnézzük, mekkorák a jövedelemkülönbségek az állami cégeknél.

Két állami alkalmazott, kétszeres bérkülönbség: Jung László hárommilliót, Orbán Viktor feleannyit keres
Két állami alkalmazott, kétszeres bérkülönbség: Jung László hárommilliót, Orbán Viktor feleannyit keres
Komka Péter / MTI

A miniszterelnök és a hozzá képest mégiscsak korlátozott hatalommal és felelősséggel rendelkező főerdészek fizetésének összehasonlítása persze inkább csak érdekesség. Részint mert minden jel arra mutat: nincs okunk aggódni a ­kormányfő anyagi helyzete miatt. Másfelől – Max Weber nyomán – különbséget szokás tenni a politikából és a politikáért élők között, és akár az elhivatottság, akár a befolyásvágy miatt nehezen képzelhető el, hogy bármely miniszter lecserélné havi 1,1 millió forintos fizetését mondjuk a Zala­erdő Zrt. igazgatói székéért, még ha az utóbbival csaknem háromszor ­akkora jövedelem jár is. Alacsonyabb szinteken viszont gondot okozhat a közigazgatásban és az állami cégeknél elérhető bérszínvonal közötti különbség.

Az adatok alapján az erdőtársaságok irányítói a többi állami vállalatvezetőhöz képest is meg vannak becsülve.

A legjobban honorált erdőgazdasági szakemberek a másfélszeresét keresik, mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Szerencsejáték Zrt. vagy éppen az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. első embere. Ami már csak azért is érdekes, mert amíg a pénzügyi és az energiaszektorban az államnak a piaci bérekkel kell versenyeznie, a nagyjából felerészt közmunkásokat foglalkoztató erdőtársaságok vezetőiért alighanem kevesebben kapkodnak a magángazdaságban.

Mégis ők voltak a nagy nyertesei annak a tavaly őszi kormánydöntésnek, amely – az Állami Számvevőszék javaslatára – lehetővé tette, hogy a pénzügyi szektorban ­havi bruttó öt-, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentő­ségű cégeknél négy-, míg a többi állami vállalatnál hárommillió forint legyen az alapbér plafonja. (Ez egészül ki a béren kívüli juttatásokkal és legfeljebb húsz százalék prémiummal.) A fizetés meghatározásánál a társaság létszáma, árbevétele, saját tőkéje és mérlegfőösszege is számít. Korábban – bár egy ideje már nem jogszabályi előírásként, hanem a szokásjog alapján – kétmillió forintban maximálták az állami cégek vezetőinek a fizetését. Ma huszonöt vezérigazgatóra és számos helyettesükre ez már nem igaz.

A lehetséges maximumot valóban stratégiai jelentőségű, illetve ­hazai mércével óriásvállalatok irányítói kapják. Havi bruttó ötmillió forintot szán az állam Nagy Csaba, a Magyar Fejlesztési Bank, Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. és Csiba Péter, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatójának fizetésére, és ennyi az alapbére Dávid Ilona MÁV-vezérnek is. Az Exim vezetője, Urbán Zoltán 4,8 millió forintot kasszíroz. Az utóbbi cég abból a szempontból kivétel, hogy a vezérigazgató-helyetteseket is jól megfizeti: Fejérvári Levente és Puskás András volt belvárosi alpolgármester – Rogán Antal egykori jobbkeze – egyaránt 4 millió 600 ezer forintot keres.

Más állami vállalatoknál viszont jellemzően az első ember járt csak igazán jól a rendeletmódosítással.

Bugár Csabának, a Diákhitel Zrt. vezetőjének a bére például 1 millió 700 ezer forintról nőtt 3,5 millióra, míg a vezérigazgató-helyettesek keresete a másfélszeresére gyarapodott 2014 végéhez képest. A Bakonyerdő Zrt.-nél Varga László igazgató hárommillió forintot keres, helyetteseinek fizetése viszont csak 920 ezer forint. Hasonló a helyzet az egri erdőtársaságnál: Jung László vezérigazgatót júliusban még havi egymillió forinttal díjazták, novemberben a kormánydöntés nyomán hárommillióra nőtt a bére, helyettesei viszont változatlanul 795 és 920 ezer forint között keresnek. Ez történt – a teljesség igénye nélkül – az Északerdő Zrt.-nél is, ahol a céget vezető Zay Adorján fizetése háromszorozódott meg hasonlóképpen.

Dávid Ilona MÁV-vezér a fizetési listát is vezeti
Dávid Ilona MÁV-vezér a fizetési listát is vezeti
Népszabadság/archív

A MÁV Zrt.-t vezető Dávid Ilona havi bére is úgy nőtt kétmillió forintról ötmillióra, hogy két helyettesét továbbra is bruttó 1 millió 850 ezer forint illeti meg. Igaz, még ez is 70 százalékkal több egy miniszteri fizetésnél. A postánál viszont a vezérigazgató-helyettesek alapbére is 3,6–4,2 millió forint, vagyis mindenképpen több mint a háromszorosa egy kormánytagénak, és a cégnél összesen nyolcan keresnek kétmilliónál többet.

Adatokat kértünk a fizetési lista alján elhelyezkedőkről is. Önmagában a legjobban és a legrosszabbul fizetett munkavállalók szembeállí­tása demagógiának látszhat, hiszen a képzettségük, a felkészültségük és a rájuk nehezedő felelősség súlya között is sokszoros lehet az eltérés. A vállalaton belüli bérkülönbségeket mégis szokás mérőszámként használni. A Párbeszéd Magyarországért néhány hónapja azt követelte, hogy az állami cégek dolgozóinak és vezetőinek a bére között ne lehessen nyolcszorosnál nagyobb differencia. Ezen a teszten az állami vállalatok jó része elbukna.

Fától az erdőt

A vezető állású munkavállalók bérét minden állami cégnek kö­telező közzétennie a honlapján. Ennek eleget is tesznek, noha nem mindenhol felhasználóbarát módon. Azt viszont már nem egységesen ítélték meg a vállalatok, hogy felelniük kell-e arra a kérdésünkre, pontosan milyen munkakörben dolgoznak és mennyit keresnek a fizetési létra legalján állók. Volt, ahol személyiségi jogokra hivatkozva tagadták meg a válaszadást, míg az elvileg egymástól függetlenül működő erdőtársaságok – a pilisi, illetve a miskolci székhelyű Északerdő Erdőgazdasági Zrt. kivételével – azt felelték: a leg­kisebb jövedelmet szerzők olyan beosztásban dolgoznak, amely nem kapcsolódik szorosan a tár­saság feladatköréhez, ezért rájuk nem is terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség.

A több mint 30 ezer embert foglalkoztató Magyar Posta, illetve a – személyszállítási leányvállalatnál dolgozók nélkül is – 18 ezer embert alkalmazó MÁV Zrt. esetében ezen nem nagyon csodálkozhatunk.

A Honvédelmi Minisztérium cégeinél öt-hatszoros differenciákat látni, az állami tulajdonú vízműveknél pedig nyolc-kilencszeres a bérkülönbség. A Szerencsejáték Zrt.-nél már hússzoros, míg a MÁV és a Magyar Posta negyvenötszörös különbséget is megtűr. Ez egyébként a lehetséges maximum, hiszen a minimálbér összege 111 ezer forint, és egyetlen állami cég irányítója sem kereshet többet ötmilliónál. Az erdőtársaságoknál tetten érhető huszonhétszeres fizetéskülönbség viszont erősen eltúlzottnak tűnik, kiváltképpen úgy, hogy jellemzően néhány száz embert foglalkoztatnak.

A legalacsonyabb jövedelmi kategóriában egyébként általában takarítókat, konyhai kisegítőket, fizikai munkásokat, technikusokat, erdőőröket, a postánál küldeményfeldolgozókat találni.

A bérkülönbség értelemszerűen ott kisebb, ahol kevesen dolgoznak – néhány állami cégnél kimondottan családias a légkör, négy olyan is van, ahol tíznél kevesebb az alkalmazottak száma –, valamint azoknál a vállalatoknál, amelyeknél nincsenek fizikai dolgozók, s így a fizetési lista alján irodai alkalmazottakat, titkárságvezetőket találni. Ilyen a Magyar Fejlesztési Bank és az Államadósság Kezelő Központ. Az utóbbinál a legrosszabbul fizetett alkalmazott egy bruttó 300 ezret kereső szakértő.
A legmeglepőbb választ mindazonáltal a Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft.-től kaptuk: a cég mindössze két embert alkalmaz. Egy múzeumvezetőt bruttó 185 ezer forintért, a helyettesét pedig 129 ezerért.

Szálka, gerenda

Az erdőgazdaságok vezetőinek kiemelkedő díjazása azért is meglepő, mert a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly ősszel nyilvánosságra jutott feljegyzése botrányos ügyeket tárt fel hat erdőtársaság 2010 és 2013 közötti gazdálkodását vizsgálva. A jelentés egyebek mellett feladatok versenyeztetés nélküli kiszervezéséről, a szerződés betartásáért fizetett díjprémiumról, az alvállalkozóknak megvásárolt, majd veszteséggel bérbe adott gépekről szólt. A bakonyi, az egri, a mecseki, a somogyi, a veszprémi és a zalai erdőtársaság utóbb azt közölte: nem ismeri a Kehi anyagát, az arról szóló híreket rágalomnak tartja. A tételes cáfolat viszont elmaradt. A hat társaság közül ötnek a vezetője ma a legmagasabb fizetési kategóriába tartozik.


Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető