a rendszerek időtállók, kiszámíthatók, azt viszont csak találgatni lehet, hogy a jelenlegi rezsim túléli-e Orbán Viktort.
A rezsim kifejezést azért is tartja találónak, mert a hatalomgyakorlás módjára is utal, jelzi, hogy működése alapvetően függ a névadótól, annak stílusától.
A politológus úgy látja: az Orbán-rezsim sajátossága, hogy állandósította a rendkívüli politikát. A bevett normák helyett új szabályokat hozott, de a sorozatos alkotmánymódosításokkal azokat is folyton alakította. Ez autoriter kormányzáshoz vezetett, de facto szinte korlátlan uralomhoz, amit nem akadályoz például az Alkotmánybíróság vagy általában a jog. Körösényi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezzel a kormányzást minősíti, nem a politikai rendszert, amelyet nem tart tekintélyelvűnek, félig diktatórikusnak.
Beszélt arról, hogy az Orbán-rezsim a módszereiben is populista, politikája államközpontú, erős a társadalomalakító szerepe: az egyházügyi törvénytől a vasárnapi boltzárig számos intézkedése írta át a fennálló viszonyokat. Fontos jellegzetessége, hogy új politikai elitet épít, a civil társadalom szerepét leértékeli.
A Budapesti Corvinus Egyetemen tanító professzor szerint az Orbán-kormány szakpolitikai döntései mögött
nincsenek doktrínák, inkább csak rugalmas, hatalmi célokat szolgáló barkácsolás.
Úgy látja, a Fidesz ideológiájának egyetlen állandó eleme az antikommunizmus, amely idővel inkább elitellenességgé alakult.
Boda Zsoltnak, az MTA TK osztályvezetőjének jutott a feladat, hogy az előadást opponálja. Szerinte a Körösényire jellemző rendszertani óvatosság most is tetten érhető volt, nem mondta meg pontosan, hová sorolja az Orbán-rezsimet, noha hosszú távon ez nem spórolható meg. Vitatta azt is, hogy a rezsim igazán újszerű lenne, szerinte számos hasonló rendszer egyensúlyozik a demokrácia és az autokrácia határán.
Körösényi válaszában azt mondta: nem gondolja, hogy a magyar politikai rendszer hibrid lenne, vagyis a demokratikus és a tekintélyelvű határán táncolna. Szerinte ezt olyan országokra mondják, ahol ugyan vannak választások, de az ellenzékieket vagy a független újságírókat letartóztatják, üldözik. Azt mondta: Magyarország 2010 előtt „nagyon liberális demokrácia" volt, ma pedig már nem az, és mindinkább a latin-amerikai államok személyközpontú rendszereire emlékeztet. De – zárta Körösényi – továbbra is demokrácia, ami nem jelenti azt, hogy egy vagy öt év múlva is az marad.
