A kormányzáshoz erő kell – e gondolatra fűzhető föl leginkább Gyurcsány Ferenc röpirata, amelynek közzétételét csütörtökre, a Demokratikus Koalíció negyedik születésnapjára időzítette a volt miniszterelnök. Arra jutott, hogy a választóknak 2014 tavaszán az erő fontosabb volt, mint az általuk kínált demokratikus alternatíva, amelynek nem volt meggyőző vezetése: nem az önkényt választották, hanem az erőt a gyengeség helyett.
„Nem a demokratikus alternatívát kell tehát feladni, hanem azt kell erővel megtölteni. De nem puszta nyers erővel, hanem intellektuális, morális, emberi, politikai és szervezeti erővel. Ez a mai magyar baloldal legnehezebb feladata” – állapítja meg Gyurcsány már a 15 pontba szedett dolgozatának első oldalán. Arra nézve viszont, hogy az erő miből táplálkozhatna, alig ad eligazítást.
 |
| „Modern politika nincs erős vezetés nélkül” Koncz György / Népszabadság |
A korábbi kormányfő nem zárt ideológiaként, hanem attitűdként, kultúraként, társadalomszemléletként ír a baloldaliságról, noha a szakirodalom inkább a konzervativizmust szokta így definiálni. Ami tegnap baloldali volt, az mára üres hazugság, populizmus lehet, ami tegnap jó volt a jobboldalnak, az lehet, hogy a baloldal számára is támogatható – relativizál Gyurcsány, aki a centrum meghódítását jelöli meg a balközép politika feladatául. Sokan az övénél baloldalibb programot akarnak – jelzi, majd elmerül abban, hogy a „szimbolikus méretű, de egyenlőséget teremtő” vizitdíj és a „szerény” tandíj is baloldali volt. (Ezeket az intézkedéseket 3,3 millió ember utasította el népszavazáson – a szerk.)
