1956-ban megtanultam, forradalomban nincs forradalom. Egyiket sem mondjuk. Hallgatni kell." Egy mindeddig kiadatlan feljegyzés szerint ezt Kádár János mondta Alexander Dubceknek 1968 augusztusában. Röviddel később a szocialista blokk – benne hazánk – megszállta Csehszlovákiát.

A Napvilág Kiadónál az elmúlt hetekben jelent meg a Kádár János külpolitikája és nemzetközi tárgyalásai I–II. című monográfia- és dokumentumkötet Földes György történész, az MTA doktora, címzetes egyetemi tanár, a Politikatörténeti Intézet vezetője szerkesztésében. A könyv egyik szenzációszámba menő forrásközlése az a kézírásos feljegyzés, amely Kádár János és Alexander Dubcek beszélgetését rögzítette röviddel a tragikus csehszlovákiai bevonulás előtt. Földes Györgyöt a két pártvezető vitájáról, magáról a kötetről, valamint a kádári külpolitikáról kérdeztük.

Propaganda volt, van és lesz. Voltak (vannak és lesznek) ocsmány változatok is. Utóbbiak kiváltképpen kiélezett helyzetekben virágoznak. Legszörnyűbb formái pedig jobbára a védteleneket vették-veszik célba. Például a gyerekeket. Ahogyan az első világháború idején (is) megtörtént.

Farkas Bertalanról, a Szovjetunió Hőséről, egyben a Magyar Népköztársaság Űrhajósáról nekem már, amíg élek az fog eszembe jutni, mennyire elképedtem, amikor a késő este lezajlott kilövésének másnapján a kirakatok teli voltak a fényképeivel, sőt úton-útfélen kapni lehetett a kislemezt is, amelyen az űrből sugárzott köszöntő szavai voltak hallhatóak.

Emlékalbum 1944-ből címmel jelent meg Marianna D. Birnbaumnak, a Kaliforniai Egyetem és a CEU professzorának meggyilkolt társait és rokonait megidéző emlékezőkönyve. A magyarországi gyerekkorról, a menekült gyermekek tekintetéről, a zsidó felvilágosodásról, a magyar irodalomról és Izraelről beszélgettünk vele.

Az eredeti 33-35 méteres magasságánál megközelítőleg ötször-hatszor nagyobb méretben álmodta újra egy építészcsapat az ókori világ hét csodája közt számon tartott rodoszi kolosszust – írja a Daily Mail.

Komoly vitákat váltott ki Németországban, hogy évtizedek után ismét kiadták Adolf Hitler Mein Kampf című könyvét. Most pedig a baoldal már elő is áll az ötlettel, így akár be is kerülhet a tantervbe a náci diktátor könyve.

A Securitate – akaratán kívül – jelentésében rendkívül kedvező képet festett Domokos Gézáról.

De hol van a tavalyi hó? Hát a tavalyi naptárban. Hó el nem vész. Hóról hóra haladunk. Kiindulunk valamiből, ami az adott hóban volt. Valamely régi naptár adott havában. Megérkezünk valahová, ami a következő hóban lesz. Aztán ama következő hóban onnan lépünk tovább.

Manapság egy-két órára utaznak külföldre az államfők is. 1972-ben, amikor Fidel Castro Magyarországon járt, nem volt ritka az egyhetes, sőt hosszabb időzés sem.

Éles kritikák kereszttüzébe került egy holland galéria, amiért cenzúrázták a műalkotások címét és leírását, hogy azok politikailag korrektek legyenek.

Minél szörnyűbb valami, annál nehezebb valóságközeli, egyszerre érzékletes és árnyalt képet adni róla; s a népszerű és egyszerű, politikailag kényelmes képzetekkel és mítoszokkal szembeszállni. Ungváry Krisztián a legeltökéltebb és legjobban felfegyverzett szembeszállók egyike. Erről tanúskodik ez a könyv is, amely a történelem legszörnyűbb háborújának magyar szempontból legérzékenyebb részével foglalkozik. Azzal, amit a magyar hadsereg a keleti front mögött, megszállóként tett.

2,19 milliárd forintból és a 80 évvel ezelőtti, eredeti tervek szerint újítják fel a Palatinus strandfürdőt. A kiírt, hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést elnyerő Zala megyei ÁÉV és a Primogen konzor­ciuma új wellness- és fitneszrészleget is kialakítana, lefednék a termálmedencét, mivel a cél az, hogy a strand egész évben nyitva tartson. Kevesen tudják, hogy a Margit-sziget eredetileg kisebb volt, így a Palatinus strand is a feltöltésére épült meg később.

A hanuka utolsó napján a székesfehérvári Bartók Béla téren, Hóman Bálint készülő szobránál tart rendezvényt a Székesfehérvári Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz).

Kis Moszkvaként emlegetik azt a nagyvázsonyi laktanyát, amelyben annak idején a szovjetek állomásoztak. Az ország egyik legjobban őrzött létesítménye volt, de ma már nincs ott semmi, csak romok, a szabadon burjánzó természet és egy nagy-nagy titok.

A világ talán legértékesebb hajóroncsát találhatták meg a tengerfenéken Kolumbia partjainál. Az 1708-ban elsüllyedt San José gyomra aranyat, ezüstöt és drágaköveket is rejthet.

Hiába vonnak be nemzetközi hírnevű szakembereket az uniós pénzből készült új tankönyvek megírásába, ha a kormány emberei rejtélyes módon „átdolgozzák" a szövegeiket. Így az új könyvek hemzsegnek a tévedésektől, a kilencedikes történelemkönyvben 58 térképből 54 problémás.