Az alkotók remélik, hogy a projekt hozzájárul a megtépázott görög büszkeség helyreállításához, munkahelyeket teremt és turistákat szállít a világ minden tájáról a recessziótól szenvedő országba.
„Meg akarjuk mutatni, hogy Görögország képes újra talpra állni, mert megvan hozzá az erő és az emberek, akik tenni akarnak azért, hogy a gazdaság helyre álljon" – nyilatkozta Aris A. Pallas vezető építész a The Timesnak.
A The Telegraph úgy tudja, az építkezés 250 millió euróba kerülne. A szoborhoz tartozna egy könyvtár, egy múzeum és több ajándékbolt is, amitől éves szinten 35 millió euró bevételt várnak a projekt megálmodói.
|
A rodoszi kolosszus ábrázolása Martin Heemskerck metszetén (16. század)
Wikipedia |
Az eredeti kolosszust i. e. 302-ben kezdték építeni annak emlékéül, hogy Rodosz győzelmet aratott Démetriosz, Phürégia és Lükia királyának hada ellen. Démetriosz egy Helepolisz nevű ostromgépet vetett be a város ellen, ám a monstrumot sikerült egy álcázott árokban csapdába csalni és használhatatlanná tenni. A csodafegyver elvesztése után az ellenség kénytelen volt beismerni vereségét és visszavonulót fújni. A Rodosz védelmező istenségét ábrázoló szobor a Helepolisz maradványainak felhasználásával készült, és 50 évig magasodott a kikötő fölé, majd egy földrengés elpusztította. A kolosszust ezt követően a polgárok újra akarták építtetni, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta, és amikor az arabok 653-ban meghódították a szigetet, a maradványokat is eltüntették.
Az eredeti szobor pontos helye nem ismert. A monda – és ezt utánozná a modern változat is – szerint terpeszben állt a rodoszi kikötő bejárata fölött, de régészek ezt több okból is lehetetlennek tartják. Ma úgy vélik, az első kolosszus egy dombról nézhetett le a kikötőre és a tengerre.
