Volt színész, rendezőasszisztens, alapított filozófiai könyvkiadót, vezette a debreceni Modemet és a Műcsarnokot, valamint azt sem rejti véka alá: kedveli Kósa Lajost. Gulyás Gáborral, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum vezetőjével családról, szakmáról, politikáról és művészetről beszélgettünk.

Orbán Viktor körbehaknizta az országot, ígárt fűt-fát a Modern városok program keretében, most meg visszavonta azokat - méltatlankodik az MSZP Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete.

Magasra csaptak a Modem-botrány politikai hullámai Debrecenben: a DK helyi elnöke szerint polgári perben fizethetnének az önkormányzat és a Modem felelősei is, ami mérsékelné a városi kasszából kifizetendő kártalanítás összegét.

Debrecen város közgyűlése úgy döntött, hogy az önkormányzat az idei tartalék terhére kártérítést fizet a Modem-központból eltűnt – feltehetőleg ellopott – Csontváry- és Nemes Lampérth-művek után a tulajdonosnak. A képviselők egyúttal azonnali hatállyal felmentették ügyvezetői tisztségéből Kukla Krisztiánt, a Modem Kft. vezetőjét, mert a közgyűlés szerint felelősség terheli a történtek miatt.

Százharmincnégymillió forint kártérítést fizet a debreceni önkormányzat a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központból eltűnt két nagyértékű festmény tulajdonosának, miközben azonnali hatállyal megszüntették a képtár igazgatójának munkaviszonyát. Erről pénteken egyhangúlag döntött a város közgyűlése.

Senkit sem neveztek ki a valaha jobb napokat látott debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ élére főkurátornak, amit a Déri Múzeum azzal magyaráz, hogy a pályázatok nem érték el a megfelelő színvonalat.

A kiállítások mellett szeptemberben számtalan koncerttel, foglalkozással, különleges tárlatvezetéssel várja látogatóit a MODEM.

Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért pikáns és izgalmas helyzet, ha Alföldi Róbert színész-rendező-igazgató éppen a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban vezet tárlatot, és éppen most, a „történtek” után. Elvégre a Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázat nagy vesztese a nyilvánosság elé áll abban a városban, ahol az őt legyőző Vidnyánszky Attila pillanatnyilag a legfajsúlyosabb és legmeghatározóbb művészeti vezető...

A hatodik születésnapját múlt szombaton rendkívüli nyitva tartással és változatos programokkal, filmvetítésekkel, koncertekkel ünneplő ­MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban az ünnepi rendezvénysorozat csúcspontja kétségkívül Antal Péter rendhagyó tárlatvezetése volt. Elvégre ő az a műgyűjtő, akinek kollekciójára, az 1920-as években létrejött Antal–Lusztig-gyűjteményre alapozva 2006-ban megalakult a MODEM, amely mára Debrecen legfontosabb és legnagyobb hatású kulturális intézményévé nőtte ki magát.

Rendkívüli tárlatvezetést tartott a debreceni MODEM-ben Winkler Nóra kulturális újságíró a Hibriditás a Kárpátok között című kiállításon. Beszélt a politikus pasikról, az egyes kortárs képekre jellemző agresszióról, az újpogány káoszról, meg a XXI. században tanácstalanul nézegető birkákról.

Az akt témája köré szerveződik az Antal–Lusztig-gyűjtemény újabb, december 1-jén nyíló tárlata a Modemben. A kiállítás – amely címében William Hogarth egykori elképzelésére is utal, miszerint meg lehet határozni a szépség vonalát – gazdag anyagot mutat be a meztelenségnek az anonimitással és intimitással egyaránt folyamatosan játszó képzőművészeti megjelenítéseiből.

Az idén februárban a budapesti Műcsarnok élére került Gulyás Gábor által öt éve megkezdett utat kívánja folytatni a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ élén ­Kukla Krisztián, a Nyíregyházi ­Főiskola docense. A negyvenéves, eredetileg csongrádi származású Kukla Krisztián az elmúlt hónapokban megbízottként irányította a MODEM-et, teljes jogkörrel a városi közgyűlés döntése alapján jövő hónaptól látja el a feladatát.

Már akkor ferdén néztek Koronczi Endrére, amikor várandós feleség nélkül állított be a terhestornára. De kizavarni csak akkor akarták, amikor a kameráit is felállította a tornateremben. Pedig a képzőművész nem akart mást, mint megtanulni néhány kismamagyakorlatot készülő kiállításához, a debreceni MODEM-ben nemrég nyílt Nehezen feltehető kérdések címűhöz.

Két igen eltérő kiállítást rendezett a Modem a kimeríthetetlen Antal-Lusztig-gyűjteményből. Az egyik a poétikus A héttoronyba zárva címet és a Melankólia a modern művészetben alcímet kapta, a másik azt, hogy A kartuson kívül, de az alárendelt sor ezt is megmagyarázza: Monokróm művek az Antal-Lusztig-gyűjteményben.

A legmagasabban értékelt kortárs magyar képzőművész, a Franciaországban élő Reigl Judit életmű kiállítása nyílt szerdán a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban A létezés ritmusa címmel.

Minél pontosabban próbáljuk körülírni, annál megfoghatatlanabb lesz. Mert ki is volt Csinszka: szépséges múzsa vagy csak egyszerű kékharisnya, aki imádta a kreatív emberek társaságát, hűséges társ vagy hisztérikus szerető? Vagy talán egy kicsit mindegyik?

Mit keres a pucér Hófehérke, a formaldehidben úszó emberi agy vagy mondjuk a céllövöldében bóklászó Hitler képe a debreceni MODEM ma nyíló, Messiások című tárlatán? A XX. század megváltásértelmezései között az emberi test mibenlétére éppúgy rákérdeznek, mint a modern kori diktátorok szerepére.

Kölcsönzőrekordot dönt jövő csütörtökön nyíló kiállításával a debreceni MODEM: ötven külföldi műintézményből érkeznek folyamatosan műalkotások a Messiások, avagy A nyugati ember és a megváltás gondolata című tárlatra.