Szépen zárult február e lap hasábjain Bodor Pál (Diurnus), Fejtő Ferenc és TGM veretes diskurzusával. Nem csak a sorok mögött is olvasók értesülhettek róla, hogy valakiknél kivertek néhány biztosítékot a határokon túli magyarok ügyét újonnan fémjelzők első ténykedései.

Lapunk szombati számában közli Pomogáts Béla olvasói levelét, amelyben Fejtő Ferencnek az Illyés Alapítványról szóló sorait úgy kommentálja: "szomorúak ezek a rágalmak". A Teleki Intézet volt munkatársainak levele az intézetük tevékenységével kapcsolatos Fejtő-sorokat minősíti "képtelen vádaknak". Nyilvános bocsánatkérést várnak.

A regionális fejlesztési lehetőségekről, a jövő évi költségvetési támogatási összegekről, a kedvezménytörvény módosításáról tárgyalt tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány több tagja a határon túli magyar közösségek vezetőivel.

Lehet persze vágyakozni a Magyar Állandó Értekezlet után (meg is teszik ezt éppen elegen határon innen és túl), de mostantól ennek különösebb értelme már nincs.

Németh Zsolt a nyáron még azért kapott látványosan a szívéhez, hogy a Gyurcsány-kormány pillanatokon belül "ledózerolja" a magyar-magyar intézményrendszert. De aztán lassacskán a Fidesz kisebbségi szakértője is megnyugodhatott: hónapok múltak el, anélkül, hogy bármi történt volna érdemben. Leszámítva persze azt, hogy időközben még látványosabbá vált a rendszerváltás hajnalán kialakított kisebbségi támogatási modell csődje: anakronizmusa, hatékonysághiánya és átláthatatlansága.

Fontos, hogy elinduljon az érdemi közeledés a nemzetpolitikában a magyarországi pártok és a határon túli nemzetrészek képviselői között, meg kell találni a közös minimumot - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) éves csúcstalálkozóján pénteken a Parlamentben.

Ahogy itthon, úgy a határon túli magyarság ügyeiben is reformokra van szükség. A miniszterelnök eltökélt, de kész vitázó párbeszédre is. Az új nemzetpolitika nagyobb szabadságra és intenzívebb fejlődésre alapoz.

Ne kényszeresen a helyünket, hanem mindenek előtt magunkat őrizzük meg - ha jól értem, ez volna az új stratégiai célja a kormány nemzetpolitikájának. A határon túli magyarokat eddig (majdnem) minden módon arra ösztökélte (elvben) a nemzetpolitika, hogy szülőföldjükön maradva próbáljanak boldogulni.

Sokunknak van felelőssége abban, hogy a magyar-magyar kapcsolatok sokesetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani -olvasható Gyurcsány Ferenc keddi internetes naplójában.

Amíg konkrét eredmény nem remélhető ettől, addig nem hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), hanem új, az uniós pénzforrásokhoz is jobban illeszthető együttműködési kezdeményezéseket tesz. Ezt mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő a határon túli magyar vezetőknek a tegnapi baráti vacsorán.

Kompromisszumképtelen és megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc - tájékoztatott László Boglár arról a hétfői tárgyalásról, amelyen a miniszterelnök és a határon túli magyarság vezetői vettek részt.

Politikai gesztus: a legelső kormányülés napjának estéjén Gyurcsány Ferenc, aki "tizenötmillió magyar érdekében" akar dolgozni, összeült a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. Érzelmi jelzés: azokkal, akiknek legtöbbje nem vele, inkább Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt volna tegnap este, de most Gyurcsánynak gratulál, korántsem csak illendőségből - realitásból. A realitás gyakorlati jelzés: túl kell lépni a 2004-es szerencsétlen népszavazás és utána a kölcsönös pótcselekvések állapotán.

A határon túli magyar újságírók képzéséről és a kisebbségi sajtó szabadságáról tanácskozott Szegeden az egy évvel ezelőtt alakult Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a fórum egyik szervezője elmondta: Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Horvátországból és Szlovéniából érkeztek magyar nyelven publikáló újságírók, tévések.

Sólyom László szerint az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad.

Alapvetően újra kell gondolni a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikát - mondta néhány hónapja az államfő. Ennek jegyében Sólyom László május 4-ére találkozót szervezett a Sándor-palotába a környező országokban élő magyar értelmiségiekkel.

A Fidesz határon túli partnerei (vazallusai) vasárnap óta folyamatosan túlteljesítenek. Miközben ugyanis Orbán Viktor "néhány könnycseppet" lát indokoltnak a haza sorsa miatt, Tőkés László, Szász Jenő, Duray Miklós és a többi külföldi Fidesz-kuncsaft valóságos könnytengert ont.

Minden ország alkotmánya annyit ér, amennyit abból az intézmények magukévá tesznek. Az abban megfogalmazott veretes mondatok tartalma be kell, hogy épüljön a köztudatba (vagy legalább a közintézmények tudatába) és ez lesz aztán az alkotmány igazi "születésnapja".

Kicsit megtépázottnak, de korántsem kaotikusnak vagy szétziláltnak látja Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának új elnöke az általa vezetett intézmény állapotát.

Csapody Miklós képviselőtársam írása (A MÁÉRT-ről, Népszabadság, nov. 21.), amelyben vitatkozva-egyetértve reagál Gereben István gondolataira (Népszabadság, okt. 23.), nekem is felhívást és lehetőséget nyújt a témához való hozzászólásra. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány megjegyzés:

Gereben István (Furcsa csata Washington kegyeiért, október 25.), aki az amerikai magyarok képviseletében korábban maga is részt vett a Magyar Állandó Értekezlet tanácskozásain, okkal keserű tapasztalatait is fölhozva, a fórum megszüntetését javasolja. Egyebekben dinamikus kisebbségi politikát sürget, bírálja a támogatások elaprózását és helyesli a Határon Túli Magyarok Bizottságának fölállítását a parlamentben. Megállapításaival vitatkozva-egyetértve álláspontomat az alábbiakban foglalom össze.