Egy magyar hírszerző szerint nem a Budapesten meghalt francia diáklány, Ophélie Bretnacher látható a nyomozás során nyilvánosságra hozott térfigyelő kamerák felvételein - írja a hétfői Bors.

Mindkét fő kérdésben, az éghajlatváltozásra adott célkitűzésekben, illetve az energiatermelés és a szolgáltatási infrastruktúra szétválasztásában is megosztottnak bizonyultak csütörtökön az uniós tagállamok. Számos tagország - köztük hazánk - óvott attól az EU energiatanácsának ülésén, hogy a 2020-ig a huszonhetek egészére már vállalt klímavédelmi céloknál a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntsék.

Az unió reklámanyagai szerint már nyár óta szabad a magyar villamosenergia- és gázpiac. Valójában azonban az árampiac is januártól nyílik, a gázpiac pedig jövő nyáron - elvben. A felszabadításról szóló törvényjavaslatot ugyanis a kormány csak nem akarja megtárgyalni.

A 2013-ig szóló energiahatékonyság-növelési terv benyújtásának elmulasztása miatt az Európai Bizottság “jogsértési eljárást” kezdeményez Magyarországgal és további 11 uniós tagállammal szemben – tette közzé  a testület. A közlemény szerint a tagállamoknak ez év június 30-ig kellett benyújtaniuk azokat az elképzeléseket, amelyek alapján 2016 végéig 9 százalékkal csökkentenék energiafelhasználásukat. Hozzáfűzik, tudják, hogy a terv sok tagállamban előrehaladott állapotban van. Arra, hogy “jogsértési eljárás” alatt ez esetben mit kell érteni és ez milyen lehetséges büntetéssel fenyeget, nem tértek ki.

Több kulcstagállam is ellenzi a termelés és az elosztás szétválasztásának uniós tervét. A franciák visszahozzák az aranyrészvényt a Suez GDF fúzióval. A Gazprom is szót kér. Brüsszel most kiskaput nyitott a teljes szétválasztás kikerülésére, hogy ne küldjék vissza postafordultával az energiacsomagját.

A villamosenergia-piac felszabadítását célzó törvény parlamenti vitájában egyértelművé vált: az SZDSZ megingatná az eddigi monopolszerepű állami Magyar Villamos Művek helyzetét, a "nagykoalíció" azonban védi a céget.

Összeült szerdán a villamosenergia-ipari krízisbizottság. A szakemberek megállapították: a magyar erőműrendszer nem tud lépést tartani a klímaberendezések rohamos térnyerésével. Tartós megoldás egyelőre nincs, így nyáron beüthet az áramkrízis.

Brüsszelben "egyre nagyobb hullámokat ver, hogy a magyar kormány, letérve az európai szolidaritás útjáról, külön utas politikát folytat az energiapolitika területén" - áll abban a levélben, amelyet az Európai Parlament Fidesz-MPSZ-delegációjának vezetői küldtek Göncz Kinga külügyminiszternek.

Tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottsága hozzájárult a "lex Nabuccónak" is nevezhető törvénymódosításhoz. Ez lehetővé teszi, hogy ha egy nagy gázszállító cső több uniós tagországon keresztül vezet, abban egy uniós engedéllyel egy központi cégen keresztül lehessen nagy mennyiséget lekötni, ne kelljen az összes tagországgal külön tárgyalni.

"Független" szakértők lényegében az energiaipar kedvenc témáit teszik le a miniszterelnök asztalára ma nyilvánosságra kerülő jelentésükben.

Kedden kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a villamosenergia-ipari dolgozók. A villamos energia kiesést saját tartalékból vagy importból pótolták, így a fogyasztók ellátását nem érintette a kétórás munkabeszüntetés.

A villamosenergia-iparban mára meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájk után - várhatóan csütörtökön - több erőmű már nyolc órán át üzemel csökkentett teljesítménnyel, ha szerda estig nem lesz megállapodás az energiaszektor mintegy 20 ezer aktív dolgozóját és 45 ezer nyugdíjasát érintő kedvezményes alkalmazotti tarifa megtartásáról.

Először 800, majd összesen 2400 megawatt kapacitású erőművet építene Északkelet-Magyarországon az ukrán hátterű, eddig a gázkereskedelemben működő Emfesz Kft.

Várhatóan növekedni fog az energia fogyasztói ára az EU új energiaügyi és klímaváltozással kapcsolatos javaslatai miatt - nyilatkozta az EurActivnak adott exkluzív interjúban Andris Piebalgs energiaügyi biztos. Érvelése szerint az 5 százalékos árnövekedés megelőzheti, hogy a jövőben meredek áremelkedések legyenek.

A jelek szerint magas rangú ukrán körök is részesedni kívánnak Kapolyi László képviselő-vállalkozó ukrajnai áramimportjának hasznából.

Száz órán belül fűtőanyag nélkül maradhat a tízmilliós Fehéroroszország, ha nem írja alá a gázár-megállapodást a Gazprommal. Minszk ugyanakkor a területén át az EU-ba áramló orosz gáz tranzitjának megakadályozásával fenyegetőzik.

Egy uniós jogszabály szerint, ha a felelős hazai cégnek nincs rá pénze, akkor a német államnak kell átvállalnia az Alföldön illegálisan lerakott szemétbálák visszaszállítását. Továbbra is hét személyt gyanúsít a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság az ügyben.

Az Európai Bizottság egyre keményebben bírálja a magyar villamosenergia-rendszert, de a vizsgálatok még tartanak.

Ma eldől, mekkora darab is jut a Gazpromnak a magyar gáz- és áramrendszerből. Berlin és Moszkva várhatóan a szibériai Tomszkban jelenti be, mi lesz a magyar energiahálózat sorsa.