Különös növény burjánzik körülbelül kétszáz éve a debreceni Nagytemplom közelében, a Múzeum utca sarkán. A hajdanvolt lelkészlak ablakrácsára fonódott Líciumfa a református vallás megszilárdulásának csodáját jelképezi a kálvinista Rómaként is emlegetett városban, ahol hajdan két pap vitatkozott a reformációról.

Az Alföld szívében, a Tisza és a Körös ölelésében bújik meg a Tiszazug. Budapesttől másfél órás autóútra fekszik, így akár egy hosszú hétvégére is el lehet látogatni a tizenegy település valamelyikébe.

A Celldömölk melletti Sághegy egy ötmillió évvel ezelőtt kitört tűzhányó maradványa. Az aláhulló vulkáni porból keletkező tufarétegekre bazaltkőzetté dermedt láva került. Ez a fokozatosan pusztuló lávapajzs tanúhegyként maradt ránk. Egy másik magyarázat kevésbé tudományos: az alsósági ördögök építették a hegyet.

Bár ma már az összkiadásban is megtalálható, akad Kölcsey Ferencnek egy különleges négysorosa. Az 1833-ban született, Kende Zsigmond úrilakára című időmértékes költemény eredetileg nem verseskötetbe készült, hanem egy kastély homlokzatára.

Először csak a gekkó, a kaméleon, az agáma, a törpenyúl és a tengerimalac fordul meg az asztalunknál, majd előkerül egy süni is, nem sokkal később kétféle sikló tekereg a gyereken, aki a testközeli találkozás hatására örökre a Zoo Caféba költözne, és annyira összebarátkozik a hüllőkkel, hogy egész úton hazafelé arra próbál rávenni, hogy tartsunk otthon siklókat. Na jó, csak egyet – tesz ajánlatot a megegyezés reményében. Végül nagylelkűen hozzáteszi, hogy én választhatok, hogy gabonasiklót vagy amúrsiklót szeretnék.

Ki nem géppel száll fölébe, azonnal látja, milyen csuda lehetett valamikor ez a szomorú rom a Zugligeti út 64. sz. alatt. Már majdnem eltemették, mert nem kellett senkinek, de a jelek szerint és egészen váratlanul mégis megmenekül: rendbe hozzák és kultúrközeggé alakítják az 1977-ben magára hagyott zugligeti lóvasúti végállomást. Benne kap új otthont a helyszűkével küszködő Beethoven utcai Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény.

A világ legrangosabb szakácsversenyének számító Bocuse d’Or 2015-ös lyoni világdöntőjébe került magyar csapata Gömböcöt választotta fő motívumának. A gyöngytyúkból készített ételkülönlegességek között egy speciálisan megvilágított, szabadon mozgó, polírozott plexi-Gömböc vonta magára a nemzetközi zsűri figyelmét.

Népszigeti Kecskepark néven bukkant fel jó egy évtizede Budapest érdekes látnivalóinak toplistáján az a különös hely az újpesti vasúti híd lábánál, ahol békésen élnek együtt változó számban a kecskék mellett tyúkok, ludak, kacsák és kutyák is.

A Wollemia nobilis – családjának a világon létező 64. számú példánya – 2006-ban adományként került a Füvészkertbe egyenesen eredeti élőhelyéről, Ausztráliából. Az akkori csemetéből 2009-re közel kétméteres fává cseperedő növény kinőtte eredeti helyét, ezért hat éve végleges helyére ültették át, ahol – megfelelő védelem mellett – átvészelheti a magyar telet. Az ausztrál ősnövényt gyakran élő kövületnek nevezik.

Kellő rutin híján nem könnyű becserkészni Budapest legromantikusabb horgászvizét, a Hárosi-öblöt.

„Ez itt inkább egy ilyen csendesen beszélgetős rész. Mi inkább egy szomszédokkal jóbanlevős kocsma vagyunk” – olvassuk a falra applikált táblácskán, szöveghívileg, és a nyelvi-stilisztikai botladozás ellenére is megtelik a szívünk melegséggel. Ha pedig szándékos a botladozás, annál inkább.

Bár, játszótér, kert, rendezvényhelyszín egyszerre, ráadásul válogatásunkba a talán legkevésbé ismert oldala miatt került be, jelesül azért, mert remek a konyhája. Közösségi tér: talán ez a legtalálóbb kifejezés a vendéglátóhelyre.

Már puszta látványnak is izgalmas a lármás és retkes Dél-Buda felső széle kellős közepén ez a csinos, kákicsos, susnyás, fűzfás vízfelület. De a története és legendái is megejtőek.

Petz Ármin talán titokban remélte, de biztosan nem tudhatta, hogy mennyire romantikus találkahelynek ad otthont az általa tervezett Múzeumkert. A park Pollack Mihály tér felé eső részén pad bújik meg az árnyas fák között. A pad, amelyre mindig odasüt a nap. Akkor is, amikor sehol máshol nem ragyog. Vagy csak úgy tűnik.

A legkiválóbb szeretettel ápolt pannon kertekben székelő kézműves gnómokat idézi e különös szoborzat, melynek láttán állítólag annak is valahányszor földbe gyökeredzik a lába, aki mindennap elmegy mellette. Az attrakció a látnivalókkal bőkezűen megpakolt Baja városában, annak Petőfi-sziget nevű kiterjedésén áll, mindjárt a helyi horgászegyesületnek otthont adó épület előtt, az út mellett. Kihagyhatatlan.

Elmélyülni egy könyvben: nincs jobb dolog a világon. Az igazi olvasó pedig úgy merül el a regény világában, hogy figyel a helyszínre is. Felidézi magában, ha ismeri. Utánajár, ha nem. Az író a maga módján ábrázolja, de tudja, hogy jó közönsége pontosan követi majd a leírását.

A Hajdú-Bihar megye déli részén, a magyar–román határhoz közel fekvő Berettyóújfalu városa – egykor Csonka-Bihar vármegye székhelye – ritka kincset rejt: a település főterén épült református templomban látható a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc egykori orgonája.

História-völgy. Apró kis gyöngyszemeket, eldugott falvakat rejt e különös kifejezés. Így nevezik azt a területet Észak-Magyarországon, a Bódva folyó mentén, ahol csodadolgokba bukkanhat a véletlenül vagy tudatosan erre járó. Elég, ha csak megemlítjük Boldván a Barátok házát, Borsodszirákon a Hímes házat, Szendrőn a Felsővár kilátót, Komjátiban a Csodaportát, Hidvégardón a Gedeon-kúria és tájházat, Szinpetriben a Nagy Könyv és a Papírmalom műhelyét.

A strandszezon lejártával is érdemes ellátogatni a Balatonhoz, különösen a kulináris élvezetek és az aktív pihenés híveinek. Balatonföldvár, a déli part patinás üdülőközpontja önmagában remek célpont, és kisebb túrák kiindulópontja is lehet.

A Balaton nyugati fertályán, Balatonszentgyörgytől délre, a határban áll a környék nevezetessége, a Csillagvár. Fura egy építmény, messziről akár tanyának is lehetne nézni.