Néma les egy kis félmosollyal

A kompozíció neve Pecáló inas. Mint látható, a vélhetőleg erősen stilizált horgászbotot valamely gyűjtő már elmentette a figura kezéből, hogy tágabb értelmezést adjon neki, a pozitúra azonban félreérthetetlen: ez a legényke bizony horgászik, még akkor is, ha a ruházata szerint inkább úgy tűnik, éppen medvecukorért ugrott le, avagy a mestere által elrendelt adásvételi aktust készül végrehajtani a kézre eső italmérésben. További lehetséges megfejtések: akkortájt kizárólag akkurátusan vasalt gallérú ingben és pörgekalapban horgásztak az inasok; a fiúnak ez az egy váltás ruhája volt, amely nem kérdezte, hogy templomba megy-e benne, vagy a porba, térdepelni. Egy biztos, hősünk komoly gyakorlatot tudhat a háta mögött. Nézzék csak meg, csukott szemmel is magabiztos félmosollyal hódol szenvedélyének, mint aki tökéletesen biztos benne, hogy amíg itt van, hal nem viszi el szárazon, pontosabban ő viszi el a halat haza, szárazon.

Most azonban elmondunk egy kis történetet, amelynek végén egészen biztosan máshogy fog az alkotásra tekinteni, ó, Nyájas Olvasó. Nos, kezdjük azzal, hogy a térplasztika egy másolat, és másolni, ugye, eleve nem szoktak mindenféle vackot, még ha a végkifejlet viszonylag távol esik is a szándéktól, akkor sem. Így volt ez esetünkben is.

Mint helyi kapcsolat­tar­tónktól megtudtuk, a mű azonos című eredetijét bizonyos Nagy András ötlete és Kender István szobrász makettje alapján Miskolczy Ferenc (1899–1994) készítette el életnagyságú szoborként. Miskolczy távolról sem volt jelentéktelen művész. Wikipédiás portréja szerint a váci születésű, ám élete nagyobbik részét Baján töltő mester nemcsak szobrászként, hanem freskó-, táj- és zsánerfestőként, rézkarcosként és iparművészként is jelentős pályát futott be, munkásságát Budapest székesfőváros festészeti nagydíjjal, Bács-Kiskun megye művészeti díjjal, Baja díszpolgári címmel ismerte el. Sok egyéb mellett részt vett a bajai Türr István-emlékmű elkészítésében, a városi publikum neki köszönheti a Szent Szív-templom seccóit, ő végezte a karádi Szent László-templom freskóinak felújítását. Közreműködött a híres Jelky András-kompozíció megformálásában is.

Az első Pecáló inas a bajai Vörös hidat díszítette egykor, a híd korlátján térdelt, és egyik kezével a lámpaoszlopba kapaszkodott: így nyilván több értelme volt horgászni, mint a pitypangos gyep és az aszfaltút között, egy kerti csap társaságában. A hidat, s vele a szobrot sajnos elvitte az 1956-os jeges ár, ám az inas, ha kópiaként is, de mégiscsak megmaradt. Ha nem több, mint mementó, már akkor is fontos, ne tessenek tehát bántani, a horgászbotot meg kifejezetten kérjük visszavinni.

A hidat, s vele együtt az eredeti szobrot elvitte a jeges ár 1956-ban

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!