Eötvös Loránd és a vulkán

A Celldömölk melletti Sághegy egy ötmillió évvel ezelőtt kitört tűzhányó maradványa. Az aláhulló vulkáni porból keletkező tufarétegekre bazaltkőzetté dermedt láva került. Ez a fokozatosan pusztuló lávapajzs tanúhegyként maradt ránk. Egy másik magyarázat kevésbé tudományos: az alsósági ördögök építették a hegyet.

A 291 méter magas tanúhegy mai alakja az 1910-ben megindult bányászat kivájt következménye. Nemcsak csodálatos természeti és ember fomálta képződmény, hanem gazdag régészeti lelőhely is. Az itt előkerült kilencezer régészeti leletből a bánya tulajdonosai magánmúzeumot rendeztek be. A tárgyak egy része idővel a Magyar Nemzeti Múzeumba került, másik része a Sághegyi Múzeumban látható. A kiállított bronzkori emlékeken és a bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga másolata is megtalálható. (A hajdani bazaltbánya trafóházában 1978-ban kialakított Sághegyi Múzeumot 2012-ben felújították.)
Eötvös Lorándot a Föld gravitációs terének vizsgálata tette világhírűvé. Az 1888-ban kezdett vizsgálataihoz szerkesztette azt a műszert, amelyet ma Eötvös-ingának ismer a tudomány. A mérőműszer első példánya 1891-ben készült el, az első terepi méréseket éppen a Sághegyen végezte. Azért ott, mert „a Vas megyei Sághegy szabályos csonka kúpalakjánál, teljesen izolált fekvésénél, ugyancsak eruptív kőzetű összetételénél fogva különösen alkalmas a mondott megfigyelések foganatosítására”. Eötvös az inga méréseire támaszkodva 1909-ben igazolta, hogy a gravitációs erő lényegében független a tömeg anyagi minőségétől.


A Sághegyet 1975-ben nyilvánították védetté, és ezzel létrejött Magyarország egyik legkisebb és Vas megye első természetvédelmi körzete – ma az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. A Sághegyen számos olyan növényfajjal találkozunk, amelyek Nyugat-Dunántúl más vidékein ritkán fordulnak elő (tavaszi hérics, leánykökörcsin stb.). Jellegzetes a madárvilága: vércsék, baglyok rendszeresen fészkelnek itt, de megfigyeltek már kövirigót is. E nem mindennapi érték könnyebb megismerésére 1989-ben megnyitották a madártani és geológiai tanösvényt.

A legújabb megnyitás időpontja 2013-ban volt. A Föld napján adták át a Kemenes Vulkánpark Látogatóközpontot. A Sághegy lábánál magasodó betonépítmény építészetileg és vulkanológiai szempontból is egyedülálló. A múzeum interaktív táblákon, maketteken keresztül mutatja be a vulkánok erejét, a gigantikus méretű geológiai változásokat. A kiállítás segítségével megismerhetjük, milyen lehetett évmilliókkal ezelőtt és milyen manapság földünk még működő vulkánjainak tevékenysége; kiszámítható-e és ha igen, miként a vulkáni kitörés? Az akadálymentesített élménypark 1000 négyzetméteren kínál látnivalót.

I!

Cím: 9500 Celldömölk, Sághegyalja körút 1.
Nyitvatartási idő: hétfő kivételével naponta 10–18 óra 
Belépőjegyárak: gyerek/nyugdíjas: 1200 forint, felnőtt: 1500 forint 
Honlap: www.kemenesvulkanpark.hu

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!

Top cikkek
NOLBLOG
Top cikkek
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.