História-völgy a Bódva mentén

História-völgy. Apró kis gyöngyszemeket, eldugott falvakat rejt e különös kifejezés. Így nevezik azt a területet Észak-Magyarországon, a Bódva folyó mentén, ahol csodadolgokba bukkanhat a véletlenül vagy tudatosan erre járó. Elég, ha csak megemlítjük Boldván a Barátok házát, Borsodszirákon a Hímes házat, Szendrőn a Felsővár kilátót, Komjátiban a Csodaportát, Hidvégardón a Gedeon-kúria és tájházat, Szinpetriben a Nagy Könyv és a Papírmalom műhelyét.

Utóbbi mindjárt Guinness-rekord helyszíne is: itt készült el a világ legnagyobb, bőrkötéses könyve, amely 4,18 méter magas, 3,77 méter széles, 1420 kilogrammot nyom. Oldalain a környék élővilágát, páratlan természeti kincseit mutatja be az Örökségünk – a Gömör–Tornai-karszt természeti és kultúrtörténeti értékei című könyv, amelyet Varga Béla és fia, Varga Gábor papíripari mérnök, papírmerítő mester jegyez.

Lakosai tisztán magyarok, s jól gazdálkodó emberek, öltözetük egyszerű, csinos, nőszemélyeik e környéken legszebbek
s legcsinosabban öltözködőnek tartanak.

De induljunk el akkor sorjában a szép nevű História-völgyben. Első megállónk parasztbarokk stílusjegyeket visel: a borsodsziráki katolikus templom, a falu népi lakóépületei és a hagyományos népviselet is őrzi ennek elemeit. A Néprajzi Lexikon szerint a fogalmat leginkább a barokk művészet kevésbé színvonalas példányaira, illetve annak vidéken elterjedt változataira kezdték alkalmazni, negatív értelemben. A provinciális barokk alkotások képzettséget legkevésbé mutató változatait – pejoratív értékítélet nélkül – parasztbarokknak nevezik. Fényes Elek leírása szerint 1850-ben a falu „lakosai tisztán magyarok, s jól gazdálkodó emberek, öltözetük egyszerű, csinos, nőszemélyeik e környéken legszebbek s legcsinosabban öltözködőnek tartanak, férfiak is nagyon csinosan öltözködnek. Az egész helység egyszeri tekintetre a lakosok jólétére mutat, házaik rendszeresen és csinosan építettek, udvaraik tiszták, jól rendezettek...” Nos, hogy milyen is valójában ez a stílus, legkönnyebb helyben eldönteni: Borsodszirákon a néhai kasznárházból átalakított Hímes házban a vendégek akár fel is próbálhatják a helyi viseleteket, megtanulhatják a hímzésfajtákat. S közben arról se feledkezzenek meg, hogy ebben a faluban született Bartók Béla édesapja: a Bartók-emlékszobában épp ezért a híres zeneszerző családjának relikviáit állították ki. A fából faragott királyfi című egyfelvonásos táncjáték alapján egy kicsi bábszínházat is létrehoztak lelkes helybéliek.

Kiránduljunk tovább Boldvára, ahol a XII. századi bencés apátságból megmaradt román kori műemlék templom és a kolostor romjaira bukkanhatunk. Kutatások szerint itt keletkezett az első magyar nyelvű nyelvemlék, a Halotti beszéd. A Barátok házában nemcsak e történeti jelentőségű kódextöredékről és a bencés rendről tudhatnak meg fontos tényeket a látogatók, de megszagolhatják a kolostor füveskertjében termesztett fűszernövényeket, megkóstolhatják az ezekből készült teákat, sőt, akár a kódexírás rejtelmeiben is elmerülhetnek. S ha még van erejük a szépnek befogadására, keressék fel a híres bódvalenkei freskófalut, ahol a házak homlokzatát helyi és vendégművészként ideérkezett cigány alkotók festményei díszítik.

Itt keletkezett a Halotti beszéd
Itt keletkezett a Halotti beszéd

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!

Top cikkek
NOLBLOG
Top cikkek
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.