Csillagvár

Bár Festetics László grófnak vadászlak építésére 1819-ben kiadott rendelkezése fennmaradt, ez nem szolgáltat magyarázatot az épület különös alakjára. A csillag alaprajz oka talán valamiféle főúri hóbort lehetett. Vagy talán tényleg egy kis török kori végvár volt az előzménye?

Ezt az elméletet a negyvenes években egy Szurovi Imre nevű nyugalmazott építészmérnök kezdte terjeszteni, aki itt lakott, s mániákusan hitt ebben a feltételezésben. Állítólag tőle származik a „Csillagvár” elnevezés. Kutatta a múltját, és sokat tett a hellyel kapcsolatos legendák életben tartásáért is. Ezek egyike bizonyos Lídiáé, aki a mendemonda szerint cselédlány volt a várban, és egymásba habarodtak a falu tanítójával. Mivel azonban kapcsolatukat ellenezték a helyiek, bánatukban a vár kútjába ugrottak. A legendát erősíti, hogy 2014-ben kihalásztak egy női koponyát a kútból.

Bár egy helytörténész már az ötvenes években kiderítette, hogy az épület vadászlaknak épült, a helyiek valahogy mégsem akarják ezt elfogadni, és a hatvanas évek óta következetesen a végvári élet színhelyeként mutatják be termeit. Helyiségeiben panoptikumszerűen jelenítik meg a török kori várbeli élet jeleneteit: a foghúzást, a vallatást, a kapitány úr és a helybeli pap diskurzusát, a szabad idejüket töltő, fegyverüket élező vagy szunyókáló vitézeket és végül a konyhai sürgölődést.

Sok más érdekességet is találhatunk még a vár körül: a pincében huszárbaba-kiállítást, a vár mellett üzemelő csárdát, parasztudvart állatokkal, az udvaron régi autókat (egyebek mellett egy nagyon régi Minit). Egy udvari üvegvitrinben pedig hatalmas hajómodellt az egykori balatoni teherszállító vitorlásról, a Főnixről, amelyet szintén Festetics gróf építtetett, s amely 1797-től körülbelül 1830-ig szelte a tó hullámait. 

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!