Megnyerte a százezer eurós fődíjat, most mégis az állása miatt kell aggódnia a Brexit-díj győztesének.

Annyira közhellyé vált, hogy az EU válságban van, hogy tulajdonképpen már nem is beszélünk róla. Igazán nem tisztáztuk a válság kiterjedtségét, mélységét, drámaiságát vagy banalitását, ideiglenességét vagy állandóságát sem.

Hogyan kerül Görögország az EP-választások finnországi kampányának témái közé? Úgy, hogy a populista és nacionalista Igaz Finnek párt gondoskodik róla.

A szocialisták nyernének, ha most lennének az európai parlamenti választások – derült ki a Votewatch Europe felméréséből. A független szervezet szerint az európai szocialista párt 217 mandátumot szerezne, míg a konzervatív Európai Néppárt 200-at.

"Mi is gondolkodunk az energiaellátásunk jövőjén, s vannak, akik szeretnének pár atomreaktort Lengyelországban. A villamosenergia nagykereskedelmi ára a közelmúltban csökkent Lengyelországban, ami kevésbé gazdaságossá tette a projektet. De ha úgy döntünk, hogy megépítjük ezeket az erőműveket, akkor kiírunk egy tendert, anélkül, hogy bárkit diszkriminálnánk" – mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszer lapunknak arra a kérdésre, nem találja-e aggasztónak a magyar atomügyeletet, és a vele nyert esetleges orosz befolyást az EU-ban.

– Gondok vannak Európában? Pont ilyenkor kell szembemenni az árral – magyarázza a 26 éves Timmel Norbert, miért éppen most érezték fontosnak megalapítani az Európai Föderalista Párt magyarországi szervezetét. Merthogy, problémák akadnak szép számmal, és emiatt Európa-szerte a szkeptikus, unióellenes mozgalmak törnek előre.

Nem tett jót az európai föderalisták ügyének, amikor Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyekkel megbízott alelnöke felmelegítette nemrég az Európai Egyesült Államok gondolatát.

Mi az Európai Unió? A kérdést a kisebbik lányom szegezte nekem (lehetett vagy nyolcéves), és már nyitottam is a számat... Aztán elbizonytalanodtam. Meg akartam kímélni a szokásos okoskodástól, nem raktam fel a „második világháború óta béke van Európában” lemezt, és nem zendítettem rá a „több százmilliós egységes belső piac” kezdetű nótára sem.

Most, hogy az Európai Unió szintjén is felmerült az eszmei megújulás szükségessége (gondoljunk a Barroso által kezdeményezett nemzetközi találkozó első, varsói fordulójára), nem árt röviden végiggondolni a kérdést, hogy minek és hogyan kellene megújulnia.

Eddig fegyvereket gyártottak, hogy aztán ezekkel a fegyverekkel elpusztítsák a nehézipari ágazatokat. Mostantól a nehézipar Európa gazdasági egyesülését és politikai föderációját lesz hivatott szolgálni – így foglalható össze a Robert Schuman francia külügyminiszter által 1950. május 9-én ismertetett, a politikus nevével fémjelzett terv.

A történelem kínálta számos, Közép-Európára vonatkozó meghatározás közül nekem leginkább az a bizonyos tetszik, ami Josef Kroutvor Közép-Európa: Anekdota és történelem című meghatározó tanulmányában található. A földrajzi vagy kulturális tényezőkön alapuló bosszantó elképzelések tárházának gyarapítása helyett Kroutvor azt írja, valójában meg sem lehet határozni egy olyan régiót, amelynek az egyik legfőbb tulajdonsága a területi instabilitás.

Frankensteint emlegette Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke – és kivételesen nem Orbán Viktort bírálta, hanem az egész EU-t, úgy, ahogy van. Amelynek egyébként ő vezeti az egyik intézményét, ám ez most mellékszálnak tűnik. S hogy további meglepetéssel szolgáljon, a szociáldemokrata Schulz felkarolta a brit konzervatív kormányfő, David Cameron követeléseit is.

Az Európai Unióba vetett politikai bizalom hiányát jelzi, hogy meghatározó tagállamok csökkenteni akarták az uniós költségvetés főösszegét. A mostani unióra nem szeretnének több pénzt bízni – értékelte a brüsszeli csúcson történteket Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter és EU-biztos.

Erős hajrával fejezte be az évet az Európai Unió. Hétfőn az uniós intézmények vezetői több tagország legfontosabb közjogi méltóságainak jelenlétében átvették a Nobel-békedíjat, a hét második felében pedig megegyezés született az egységes európai bankfelügyeletről. Utóbbi nem hangzik izgalmasnak, pedig az EU elmúlt éveinek egyik legnagyobb vállalkozása húzódik mögötte.

Egyszerűen hihetetlennek tartom, hogy az Európai Unió egyáltalán működik – mondta Carol, a hatvanas éveiben járó amerikai ismerős. A 800-as évek környékén épült lenyűgöző aacheni dómban nézelődtünk, mielőtt kibukott volna belőle ez az őszinte és amerikaiasan gyakorlatias megállapítás. Itt, ebben az ősi észak-európai katedrálisban nyugszik Nagy Károly, „Európa atyja”, így meglehetősen ideillőnek tűnt Carol megjegyzése.

Pesszimizmusban kenterbe verik egész Európát a magyarok - akik ma már az EU-tagságért sem rajonganak annyira. A baloldaliak kicsit derűlátóbbak.

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke  indokoltnak tartja a nyári olimpiai játékok bojkottját, ha Kína továbbra is elutasít mindenféle párbeszédet a dalai lámával, a tibetiek szellemi vezetőjével.

Nem használ számítógépet. Kézzel ír, brüsszeli irodájában CD-lemezek helyett pipák sorakoznak az íróasztalon. A Szolidaritás egyik vezető személyisége szerint a közép-európaiak nem érzik úgy, hogy részük lenne a döntésekben, ami a populizmusnak kedvez.

Bár még mindig a magyarok kétharmada szavazna az EU-csatlakozásra, többen vannak, akik azt gondolják: a tagság három éve inkább hátrányokkal járt neki és a családjának (lásd a grafikont). A Szonda Ipsos tegnap bemutatott felmérése megerősítette az eddigi tendenciát - a lakosság általános lelkesedése erősen csökken, mihelyst a tagság konkrét előnyeire kérdeznek rá.